Így épült a Pesti Magyar Színház

Miután az 1808. évi országgyűlés nem tudta törvényalkotással állandósítani a magyar színészetet, de nyitva hagyta a törvényhatóságok tevékeny adakozásának lehetőségét, Pest vármegye – a követutasításhoz híven – magára vállalta a színházügyekre fordítandó pénzek kezelését.

A gyűjtés 1808-ban a vármegyében indult meg; 1810-ben az összes vármegyéhez és a szabad királyi városokhoz intézett körlevéllel vált országos akcióvá.

Magyarországra látogatott, és a hétvégén előadásokat tart a tibeti buddhizmus legismertebb vezetője, a dalai láma. Ki ő, milyen ember, mi a küldetése, mit keres itt. Ilyes kérdésekre kerestük a választ.

Porció Tibor az Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének adjunktusa. 1992 szeptemberében ösztöndíjasként egy évig az indiai Dharamszalában élt, ott, ahol a dalai láma is tölti száműzetését.

Tibet emigráns vezetője kínai internetezőkkel vette fel a kapcsolatot a Twitter segítségével. Hosszú évek egy helyben toporgó tárgyalásai után, Tibet emigráns spirituális vezetője a Dalai Láma új taktikát választott a kínai emberek eléréséhez: közvetlen kapcsolatot teremtett az ország több millió internethasználójával.

A Dalai Láma második alkalommal fogadta a kínai internetezők kérdéseit, a Twitteren keresztül. Először erre idén május 21.-én került sor.

Hogy mire lehet használni a Facebookot!

Számtalan ötlet van benne, és még mindig akadnak kiaknázatlan lehetőségek. Most persze nem az oldal fejlesztéséről beszélek, inkább a meglévő eszközök másfajta felhasználásáról.

Csak pár napja indult el az az oldal a Facebookon, ami megkönnyíti a közlekedést a mai katasztrofális helyzetben. A BKV sztrájk miatt létrejött a BKV-pótló, ami önmagát utazási szolgáltatásként jelölte meg, és amihez 4 nap alatt majdnem 9000 ember csatlakozott.

A magyar nemzet, mint történelmi közösség úgy gondol a múltjára, hogy az a legszorosabb kapcsolatban van a jelennel és a jövővel. Úgy érezzük, hogy a jelen lehetőségeit meghatározzák a múltban lezajlott események, és kevésbé vagyunk annak tudatában, hogy az, ahogyan mi a jelenünkkel foglalkozunk, meg fogja határozni a jövőt, amiben majd élünk.

Régi nagyjainkra gondolva mindig megkisérelhetjük beleélni magunkat az ő korszakukba, az akkori életmódba.

A két Széchenyi dédunoka báró Wrede-Széchenyi Alexandra és gróf Schönburg-Széchenyi Beatrix is jelen volt a Hegykői ünnepségen.

,,Mi azért dolgozunk, hogy a közösséget, a teljes magyar nemzeti egységet megalkothassuk."

,,Aki házat épít, az nem csak magára gondol, hanem családjára és utódaira is, aki viszont templomot épít az az egész közösség jövőjében is bizakodik. Bízik abban, hogy 10, 20, 100 év múlva is lesznek, akik majd megtöltik a padsorokat, bízik abban, hogy 100 év múlva is lesznek emberek, akik nem fogadják el, hogy csupán annyira képesek, mint amit a külső, szorító körülmények megengednek." És bízik abban, hogy a szétfutó közös gondok fölé emelkedhet majd egy közös célban, amely egyesít mindenkit.

Jóllehet, az állam szerepének újraértékelődéséről a Figyelőben folytatott cikksorozat a kérdés számos vetületét vizsgálta már, többnyire mégis csupán a gazdasági érdekek fókuszán keresztül tette ezt.

Jómagam a kérdésnek egy – talán kevésbé egyértelmű – dimenziójára szeretnék rávilágítani: a tágabb értelemben vett community, azaz a közösség, a „köz érdeke” felől közelítve a témához.
 
A történelmi esszék gyakori fordulatát kölcsönvéve: szerves fejlődés eredménye az, hogy napjainkra az állami szerepvállalás és a közszolgáltatások középpontjában a „közérdek” ideája és kifejezése áll. Nos, jó esetben az állam döntései és cselekedetei mögött valóban ez az eszmény áll, míg szerencsétlenebb „forgatókönyv” esetén a „közérdek” puszta hivatkozás, politikai kommunikációs-retorikai fordulat.

A köztévé elfoglalása ismét teljes erővel folyik, pedig a közmédiia lenyúlása az internet és a többszáz tévécsatorna mellett egyre értelmetlenebb. Nem tudni, az MTV miért a tehetséges műsorvezetőkön spórol, miért importál újakat, miközben kb. 1,3 milliárd forinttal tartozik, amiért több mint fél éve nem fizet bérleti díjat az általa használt Bojtár utcai gyártóbázisért? Sosem fogjuk megtudni.

 Véletlenül se essék félreértés, a köztévét már közvetlenül a rendszerváltás után megszállták a pártok.

Az IDA (Individual Development Account)-módszer mintegy tízéves múltra tekinthet vissza az Egyesült Államokban. Jelenleg már számos országban működik sikerrel, bizonyítékul szolgálva arra, hogy a még a legszegényebb rétegek körében is lehetséges - több-kevesebb - rendszeres megtakarítás, amelyhez rendelt kiegészítő támogatás (adomány), az úgynevezett matching fund, korábban el nem érhető vagyoni célok kitűzését is lehetővé teszi. A Program lényege a havi rendszerességű, kötött összegű megtakarítás, amelyet a program kiegészít saját forrásából, valamint olyan pénzügyi képzést is biztosít a részvevőknek, mely csökkenti gazdasági kiszolgáltatottságukat és növeli pénzügyi, jogi ismereteik szintjét.

A Program előnye, hogy a résztvevők aktív részesei annak a folyamatnak, amely végén saját erőfeszítésük eredményeképpen elérik a kitűzött vagyoni céljaikat.

A Program rövid távú célja, hogy segítségével a résztvevők a megtakarítások révén befektethessenek saját jövőjükbe: vagyontárgyak felhalmozásába, gyermekeik oktatásába és családtagjaik egészségének megőrzésébe.

A 2006-ban átadott Nobel-békedíj indoklásában, melyet Muhammad Junusz a Grameen (vidéki) Bank képviseletében vett át, ez áll: “Tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből”.

A Nobel-békekíjat 2006-ban Muhammad Junusz bangladesi közgazdás és az általa alapított és vezetett Grameen Bank, a mikrohitelezéséről híres, kisemberek és elesettek számára is hitelt nyújtó, illetve a szegénység ellen tett erőfeszítéseiért kapta.

"A részvételi demokrácia technikái világszerte terjednek: falvak, nagyvárosok, egész országok hoznak döntéseket a lakosságot megmozgató nyilvános vitafórumokra támaszkodva. Itthon a társadalmi részvétel alig érvényesül."


Időt rabló pótcselekvés vagy a képviseleti demokrácia rendszerhibáit kiküszöbölő hatékony eszköz? A részvételi demokrácia technikái világszerte terjednek: falvak, nagyvárosok, egész országok hoznak döntéseket a lakosságot megmozgató nyilvános vitafórumokra támaszkodva. Itthon a társadalmi részvétel alig érvényesül.

Szent István királyunk úgy építette fel az országot, hogy számos európai tudástőkét hívott be a Kárpát-medencébe. Oldás lesz-e a tudás alapú társadalom az István kori átokra? Megtartjuk az abbéli hitünket, hogy az elmélyült tudások nemzeti kultúrákhoz kötődnek, vagy az a fontos örökségünk, hogy ezeknek a tudásoknak be kell épülnie a kultúránkba? A korlátra vagy innovatív tettekre emlékszik-e a kultúránk?

Ezer évvel ezelőtt abban hitt a kultúra, hogy az elmélyült tudás családon belüli tanulás eredménye.

A demokrácia súlyos problémája, hogy a társadalom egy rétege saját érdekeit még nem ismerte fel, így a választói szerepre még nincs felkészülve. Ez a réteg ki van szolgáltatva a professzionális marketingnek,  választása elsősorban attól függ, hogy melyik marketing lózung találta meg. Alapvető érdek ennek a rétegnek a szűkítése.

A kérdés nem egyszerű ugyanis a legöntudatosabb választó esetén is némi vizsgálódás után kiderülhet, hogy Ő nem tudatos, hanem csak biztos választó.

Gondoljunk arra, hogy ha el akarunk vállalni egy néhány milliárdos cég vezetését, akkor leültetnek bennünket, át kell adnunk az önéletrajzunkat és a motivációs levelünket, be kell mutatnunk az iskolai végzettségeinkről szóló bizonyítványokat, igazolnunk kell gyakorlatunkat és alkalmasságunkat, ez utóbbit általában a fejvadász által kiállított dokumentummal, amely többórás és tökéletesen kiforrott teszt eredményeképpen született. Ráadásul mindezt esetleg angolul.

A Civil Számvevőszék működésének elméleti hátterét a részvételi demokrácia adja. Részvételi demokráciáról akkor beszélünk, amikor a közhatalom gyakorlásában a választott politikai képviselők mellett létezik egy civilekből álló szervezet is.

A részvételi demokrácia rendszere már régóta működik a fejlett demokráciával rendelkező országokban. Az Egyesült Államokban külön szervezet foglalkozik például a részvételi demokrácia egyik intézményének, az Állampolgári Tanácsoknak a finanszírozásával és támogatásával.

Az Európai Bizottság 2009. novemberében széleskörű társadalmi konzultációt indított a Lisszaboni Szerződés által bevezetendő polgári kezdeményezés gyakorlati részleteinek kidolgozása érdekében. A polgári kezdeményezés értelmében egymillió, több tagállamból származó polgár kezdeményezhette, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – javaslatot terjesszen elő.

Forrás: EUvonal

A részvételi, vagy idegen nevén participatív demokrácia korántsem új keletű. A legelső ilyen demokrácia az amerikai őslakosok Hat Nemzet, ismertebb francia elnevezéssel: Iroquois (azaz Irokéz) konföderációja volt, mely nem kevesebb, mint nyolcszáz évvel az angolok megérkezése előtt alakult ki, és egyetlen nép sem akart rajta változtatni, mert végig jól működött! Eredetileg öt amerikai indián törzs között jött létre és biztosította a békét és boldogulást a benne részt vevő közösségek számára.

A részvételi vagy közvetlen demokrácia az egyes polgárok és csoportjaik, szervezet közvetlen részvételét jelenti a saját ügyeik, életük társadalomban való irányításában.

Ezzel szemben a képviseleti demokrácia esetén választott vagy mások (szervezetek, pártok) által delegált tagok döntenek helyettünk a mi életterünkről, környezetünkről, lehetőségeinkről, kötelezettségeinkről. Nekünk magunknak a társadalom, a gazdaság, az oktatás stb. ügyeibe sajját magunknak nincs beleszólásunk, véleményünknek, javaslatunknak csak helyi képviselőkön keresztül adhatunk hangot (több-kevesebb torzulással).