Jóllehet, az állam szerepének újraértékelődéséről a Figyelőben folytatott cikksorozat a kérdés számos vetületét vizsgálta már, többnyire mégis csupán a gazdasági érdekek fókuszán keresztül tette ezt.

Jómagam a kérdésnek egy – talán kevésbé egyértelmű – dimenziójára szeretnék rávilágítani: a tágabb értelemben vett community, azaz a közösség, a „köz érdeke” felől közelítve a témához.
 
A történelmi esszék gyakori fordulatát kölcsönvéve: szerves fejlődés eredménye az, hogy napjainkra az állami szerepvállalás és a közszolgáltatások középpontjában a „közérdek” ideája és kifejezése áll. Nos, jó esetben az állam döntései és cselekedetei mögött valóban ez az eszmény áll, míg szerencsétlenebb „forgatókönyv” esetén a „közérdek” puszta hivatkozás, politikai kommunikációs-retorikai fordulat.

A köztévé elfoglalása ismét teljes erővel folyik, pedig a közmédiia lenyúlása az internet és a többszáz tévécsatorna mellett egyre értelmetlenebb. Nem tudni, az MTV miért a tehetséges műsorvezetőkön spórol, miért importál újakat, miközben kb. 1,3 milliárd forinttal tartozik, amiért több mint fél éve nem fizet bérleti díjat az általa használt Bojtár utcai gyártóbázisért? Sosem fogjuk megtudni.

 Véletlenül se essék félreértés, a köztévét már közvetlenül a rendszerváltás után megszállták a pártok.

Az IDA (Individual Development Account)-módszer mintegy tízéves múltra tekinthet vissza az Egyesült Államokban. Jelenleg már számos országban működik sikerrel, bizonyítékul szolgálva arra, hogy a még a legszegényebb rétegek körében is lehetséges - több-kevesebb - rendszeres megtakarítás, amelyhez rendelt kiegészítő támogatás (adomány), az úgynevezett matching fund, korábban el nem érhető vagyoni célok kitűzését is lehetővé teszi. A Program lényege a havi rendszerességű, kötött összegű megtakarítás, amelyet a program kiegészít saját forrásából, valamint olyan pénzügyi képzést is biztosít a részvevőknek, mely csökkenti gazdasági kiszolgáltatottságukat és növeli pénzügyi, jogi ismereteik szintjét.

A Program előnye, hogy a résztvevők aktív részesei annak a folyamatnak, amely végén saját erőfeszítésük eredményeképpen elérik a kitűzött vagyoni céljaikat.

A Program rövid távú célja, hogy segítségével a résztvevők a megtakarítások révén befektethessenek saját jövőjükbe: vagyontárgyak felhalmozásába, gyermekeik oktatásába és családtagjaik egészségének megőrzésébe.

A 2006-ban átadott Nobel-békedíj indoklásában, melyet Muhammad Junusz a Grameen (vidéki) Bank képviseletében vett át, ez áll: “Tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből”.

A Nobel-békekíjat 2006-ban Muhammad Junusz bangladesi közgazdás és az általa alapított és vezetett Grameen Bank, a mikrohitelezéséről híres, kisemberek és elesettek számára is hitelt nyújtó, illetve a szegénység ellen tett erőfeszítéseiért kapta.

"A részvételi demokrácia technikái világszerte terjednek: falvak, nagyvárosok, egész országok hoznak döntéseket a lakosságot megmozgató nyilvános vitafórumokra támaszkodva. Itthon a társadalmi részvétel alig érvényesül."


Időt rabló pótcselekvés vagy a képviseleti demokrácia rendszerhibáit kiküszöbölő hatékony eszköz? A részvételi demokrácia technikái világszerte terjednek: falvak, nagyvárosok, egész országok hoznak döntéseket a lakosságot megmozgató nyilvános vitafórumokra támaszkodva. Itthon a társadalmi részvétel alig érvényesül.

Szent István királyunk úgy építette fel az országot, hogy számos európai tudástőkét hívott be a Kárpát-medencébe. Oldás lesz-e a tudás alapú társadalom az István kori átokra? Megtartjuk az abbéli hitünket, hogy az elmélyült tudások nemzeti kultúrákhoz kötődnek, vagy az a fontos örökségünk, hogy ezeknek a tudásoknak be kell épülnie a kultúránkba? A korlátra vagy innovatív tettekre emlékszik-e a kultúránk?

Ezer évvel ezelőtt abban hitt a kultúra, hogy az elmélyült tudás családon belüli tanulás eredménye.

A demokrácia súlyos problémája, hogy a társadalom egy rétege saját érdekeit még nem ismerte fel, így a választói szerepre még nincs felkészülve. Ez a réteg ki van szolgáltatva a professzionális marketingnek,  választása elsősorban attól függ, hogy melyik marketing lózung találta meg. Alapvető érdek ennek a rétegnek a szűkítése.

A kérdés nem egyszerű ugyanis a legöntudatosabb választó esetén is némi vizsgálódás után kiderülhet, hogy Ő nem tudatos, hanem csak biztos választó.

Gondoljunk arra, hogy ha el akarunk vállalni egy néhány milliárdos cég vezetését, akkor leültetnek bennünket, át kell adnunk az önéletrajzunkat és a motivációs levelünket, be kell mutatnunk az iskolai végzettségeinkről szóló bizonyítványokat, igazolnunk kell gyakorlatunkat és alkalmasságunkat, ez utóbbit általában a fejvadász által kiállított dokumentummal, amely többórás és tökéletesen kiforrott teszt eredményeképpen született. Ráadásul mindezt esetleg angolul.

A Civil Számvevőszék működésének elméleti hátterét a részvételi demokrácia adja. Részvételi demokráciáról akkor beszélünk, amikor a közhatalom gyakorlásában a választott politikai képviselők mellett létezik egy civilekből álló szervezet is.

A részvételi demokrácia rendszere már régóta működik a fejlett demokráciával rendelkező országokban. Az Egyesült Államokban külön szervezet foglalkozik például a részvételi demokrácia egyik intézményének, az Állampolgári Tanácsoknak a finanszírozásával és támogatásával.