Kóka János égisze alatt, valamint az előző kormányok az utolsó heteikben kötöttek  PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban elvégzendő és fizetendő hazai nagyberuházásokat. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak és rónak a mindenkori kormányokra.

A fejlesztési minisztériumban külön államtitkárság foglalkozik a 2003 és 2010 közötti PPP szerződések felülvizsgálatával. Vezetőjük Hegmanné Nemes Sára, őt kérdezte ki a HVG riportere a felülvizsgálat eddigi eredményeiről és a kormány döntéseiről ezen konstrukciók sorsáról.

hvg.hu.: A PPP konstrukció tényleg egyértelműen hátrányos volt?    

Hegmanné Nemes Sára: Kezdjük azzal, hogy a PPP konstrukció, bár nyugaton jól ismert, a legdrágább finanszírozási formák egyike. Akkor alkalmazzák, ha az államnak nincs pénze egy beruházásra, ugyanakkor nem akar rá hitelt felvenni, nem akarja növelni az államadósságot.

Hegmanné Nemes Sára

Az állam nemcsak a finanszírozást fizeti húsz-huszonöt éven át, fix összegű részletekben, de az üzemeltetést is. A szakmai befektető és a finanszírozó magánbank is jelentős kockázatot visel, de ezt is „beárazza” a megrendelő államnak, mely a háromszorosát is törleszti annak az összegnek, mint amennyibe a beruházás kerül.

Nyugaton elsősorban kikötők, autópályák, repülőterek épültek PPP-ben.

Magyarországon az állam még a beruházás forrásául szolgáló devizakölcsön árfolyamkockázatát is magára vállalta, vagyis a PPP nálunk még sokkal drágább volt, mint másutt. Ráadásul nálunk az állam anélkül kötelezte el magát, hogy meggyőződött volna: jogos társadalmi igény van a beruházásra. Így épültek kollégiumi férőhelyek nagy számban vidéki főiskolákon, irreálisan magas hallgatói létszámmal kalkulálva. Volt, ahol hatmilliárdért építettek campust, melynek épületei most, hogy jóval kevesebb a hallgató, mint az előző években, jórészt üresen tátonganak. Ezeknek a vadonatúj kollégiumoknak még a fenntartása is kérdésessé vált az utóbbi időben. Feltűnő, hogy a Pécsre vezető, de a nemzetközi forgalomhoz a határon nem kapcsolódó, műtárgyakkal teli M6-os kihasználtsága rendkívül rossz, kevés jármű közlekedik rajta.

hvg.hu: Felsorolna néhány leállított beruházást?

H.N.S.: Közel száz kötelezettségvállalást elemzünk, előnyben részesítve az azonnali döntést igénylő, folyamatban lévő ügyeket. Elsőként persze azokat, ahol a legnagyobb összegekről van szó.  Vizsgáljuk az M5-ös és az M6-os beruházásait. Már befejeztük a Pécsre vezető M6-os második szakaszának elemzését, azt, amelyet ideiglenes forgalomba helyezési engedéllyel adtak át, és májusban már beszakadt egy vízalámosás miatt.  Ötvenhat felsőoktatási projektet és harmincnégy sportberuházást vizsgálunk. Közülük számos olyan van, melyeket még az előző kormány utolsó napjaiban, heteiben indítottak el. A nemzeti kiválóságok kollégiumának építését még tavaly nyáron leállítottuk. PPP-projektként nem indul el az Iparművészeti Főiskola campusának építése. Ha az oktatási tárca továbbra is fontosnak tartja a beruházást, igyekszünk más forrásokat találni hozzá. Hasonló a helyzet a SOTE és az óbudai egyetem kollégium-építkezéseivel.

hvg.hu: Mondana néhány példát a PPP-vel való állítólagos trükközésre?

H.N.S.: A hazai PPP beruházásokra folyósított összegek nagyobb részét - az állami kockázatvállalás mértéke miatt - szerepeltetni kellett volna a költségvetésben és így részét képezték volna az államadósságnak. Két konkrét példát említek: a tiszalöki és a szombathelyi új börtönöket. Az egyikben száz százalékos volt a banki finanszírozás, a másikban kilencven százalékos. Vagyis a magánbefektető szinte semmit sem kockáztatott, a finanszírozás költségeit átterhelte az államra. Hogy kihagyják e projecteket a költségvetésből, olyan konstrukciót hoztak létre, melyben nincs tisztázva, kinek a tulajdonába kerülnek a börtönök húsz év múlva. Más esetben viszont, például a Művészetek Palotája (MÜPA) beruházásánál az állami kockázat miatt a beruházási költségeket mégis szerepeltetni kellett 2005-ben és 2006-ban az államháztartási hiány tételei között.

hvg.hu:  Ha a kormány a továbbiakban elveti a PPP konstrukciót, ezzel le is mond a nagyberuházásokról?

H.N.S.: A mai szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP beruházásokat államháztartáson kívül. Így állami beruházásként, lehetőleg uniós forrásokat bevonva kell fejlesztenünk, és e forrásokat igyekszünk majd jobban felhasználni. Az eddigi beruházások üzemeltetését is racionalizálni fogjuk, hogy legalább a fenntartásuk ne legyen ráfizetéses. Itt vannak például az autópályák. Ma, miközben csak a PPP-konstrukcióban épült két autópálya, az M5 és az M6-os fenntartása évi százmilliárd forintba kerül, az állam mindössze ötven milliárdot szed be évente útdíj fejében. Megvizsgáljuk, hogy az autópályák finanszírozási konstrukcióján vagy az üzemeltetésen miként lehetséges változtatni, hogyan csökkenthetők a költségek?   

Ami a beruházások lehetséges forrásait illeti, közös gondolkodásra hívjuk az összes érintett felet. A napokban megkezdte munkáját a PPP Szakmaközi Egyeztető Fórum, amely az érintett tárcák képviselői mellett pénzügyi, jogi szakembereket, az ÁSZ és a KSH munkatársait is bevonja a munkába. A felsőoktatási projekteknél az érintett egyetemeknek, főiskoláknak kellene feltárniuk belső tartalékaikat. A fővárosi egyetemeknek vannak értékesíthető ingatlanjaik. De a csökkenői hallgatói létszám miatt a bevételeiket is elveszítő vidéki főiskolákat nehezebb lesz jó helyzetbe hozni.

hvg.hu: Abban, hogy az M6-os autópálya, melynek most a bekerülési költségét túlzónak tartják, sőt, a létjogosultságát is vitatják, 2010 tavaszára megépült, a pécsi  szocialista   „lobbi” nagy szerepet játszott. Milyen nagyberuházást szorgalmaznak a mostani kormánypárt lobbistái?

H.N.S.: Több autópálya belátható ideig biztosan nem épül PPP-konstrukcióban. Jelenleg a kormány és a szaktárca az elhanyagolt alsóbbrendű utak felújítására koncentrál. Nálunk az a legfontosabb elv, hogy egy út, melyet építünk, valahonnan valahová vezessen, nem úgy, mint az M6-os autópálya, amely egyszer csak délen véget ér. Nem hiszem, hogy a politikai lobbinak a továbbiakban szerepe lesz a beruházásoknál, hiszen minden fejlesztési elképzelést átgondolt stratégiához kell illeszteni. Legyen az közlekedés, felsőoktatás, vagy akár sportberuházás. Az EU forrásokat különösen átgondoltan kell felhasználnunk. Arra pedig nincs pénze az államnak, hogy a valós költségeket elfedő, túlzó méretű beruházások induljanak. Mindenesetre, normális pályázatokra, egészséges versenyre, majd pedig szakszerű ellenőrzésre van szükség a nagyberuházásoknál. Ezt a célt tűzte maga elé a minisztérium vezetése.

hvg.hu: Leállították az Erkel Színház helyére tervezett PPP-s építkezést. Miért?

H.N.S.: Két éve kormányhatározat született arról, hogy az Operaház és az Erkel Színház rekonstrukcióját el kell indítani. Később, még az előző kormány alatt nyilvánosságra hozták, hogy az Erkel Színházat lebontják, helyére új épület kerül, mely PPP-konstrukcióban készülhet el. Ehhez 3,1 milliárd forintot irányoztak elő évente. Itt játszott volna az Operaház a felújítás ideje alatt. De a vélemények már 2008-ban megoszlottak, tényleg szükséges-e az Erkel Színház lebontása?  Az előző kormány szerint igen, de mi rendelkezünk olyan komoly szakértői véleményekkel is, hogy az épület, komoly rekonstrukció után, megőrizhető.

Megvizsgáltuk a PPP projekt tervét, ami egy teljesen új épületet tartalmazott, amelyet a színház teljes lebontása után emeltek volna a négyes metró megállója mellett. Ez inkább pláza lett volna, mint teátrum. Négycsillagos szállodát, háromszintes mélygarázst, éttermeket, üzleteket, konferenciatermet terveztek, és csak úgy mellesleg, az új Erkel Színházat is. Mindezt szövevényes módon, részben off-shore cégháttérrel, a közbeszerzés megkerülésével építették volna. A beruházás tervezett összege 25 milliárd forint volt, melyet az állam huszonöt év alatt fizetett volna vissza. A végösszeg viszont már 77 milliárdot tett volna ki. Szerencsére eddig a költségvetésnek nem került pénzébe a projekt, amelyet idejében leállítottunk.

hvg.hu: Akkor hol játszik majd az Operaház a felújítás alatt?

H.N.S.: Amennyiben az újabb vizsgálatok megerősítik, hogy az Erkel Színházat nem szükséges lebontani, hanem korszerűsíteni lehet, akkor a játszóhely nagyságrendekkel kisebb összegből megoldható, mint a „színház-pláza” projekttel.. A most januárban született kormányhatározat szerint a két színház rekonstrukcióját, felújítását folytatni kell, de nem PPP-konstrukcióban.