Több százmilliárd dolláros üzletté nõtte ki magát az iszlám elõírásait betartó banki szolgáltatás. A hithû muszlimok csak a vallásilag "tiszta" bankokhoz fordulhatnak hitelért, ugyanis az Iszlám elõírásai uzsorának minõsítik, és ezért tiltják a kamatszedést. Az iszlám bankok, a szigorú vallási elõírások ellenére nagy iramban fejlõdnek. Az [origo] utánanézett, hogyan juthat hitelhez valaki úgy, hogy közben nem sérti meg a Korán elõírásait.

A modern üzleti életben is megállja a helyét az Iszlám bankrendszere. Rohamosan terjednek a világpiacon az Iszlám elõírásai szerint mûködõ bankok. A vallási elõírásokat betartó banküzlet már nem csak az Iszlám országaiban nagy üzlet: sorra nyílnak a muszlimoknak szolgáltató bankok Európában is, azokban az országokban, ahol jelentõs muszlim közösségek élnek.

A nagy bankházak is meglátták az üzletet a muszlim közösségben, egyre több bankház nyit olyan részleget, ahol a moszlim igényeknek megfelelõen intézik a hitelezést, befektetést: a Citibank, a HSBC, a Deutsche Bank, az ABC, a Goldmann Sachs egyaránt üzemeltet olyan üzletágat, amely muszlimok számára kínál szolgáltatást. Nagy Britanniában 23, Franciaországban 4, Németországban 3 nagy bankház foglalkozik muszlim szolgáltatásokkal.

Mára világszerte több mint 250 pénzintézet nyújt szolgáltatásokat muszlimok számára. Az iszlám banküzlet a hetvenes évek közepén indult. Tíz évvel késõbb, 1985-ben még csak 5 milliárd USA dollárnak megfelelõ pénzösszeget kezelt, ez azonban rohamosan növekedni kezdett: 1997-re az összeg 70 milliárd dollárra nõtt, 2005-re pedig meghaladta a 200 milliárd USA dollárt. Elemzõk az iszlám bankszektor további bõvülésére számítanak. De miért is van szüksége a muszlimoknak külön bankra?

Az Iszlám tiltja a kamatszedést

Egy, a hite elõírásait betartó muszlim, nem fordulhat a hagyományos nyugati elven mûködõ bankokhoz, ha hitelre van szüksége vállalkozásához, vagy akár azért, hogy autót vásároljon. Az Iszlám ugyanis tiltja a kamatszedést, amelyet - legyen szó bármilyen alacsony kamatösszegrõl -, az Iszlám vallási törvénykezése, a saríja uzsorának minõsít. A saríja szerint csak a halal, vagyis tiszta üzlet az elfogadható.

"Az Iszlám lényege a társadalmi és a gazdasági igazságosság. A moszlimok kötelesek segíteni az elesetteken. " - indokolta a kamat tilalmát az [origo]-nak Iszlám Egyház Dár-asz-Szalam mecsetének egyik imámja. "ha valaki kamatot szed a szükséget szenvedõnek kölcsön adott pénzért, az egyik legfõbb bûnt követi el" - mondta az imám. A vallási vezetõ elmondta: a Koránban, és a Szunnában írták le a kamatszedés tilalmát.

Az imám elmondta: a halal bankrendszer lényege, hogy a szegényeket ne lehessen kihasználni, és valamelyest csökkenjen a különbség szegény és gazdag között. Az imám szerint Magyarországon egyelõre - különösen a nagy nyugat-európai országokhoz viszonyítva - túl fiatal és kicsi a muszlim közösség ahhoz, hogy saját, vallásilag tiszta szolgáltatásokat nyújtó bankot indítsanak, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy néhány évtizeden belül erre is sor kerülhet.

Nem véletlen, hogy az Iszlám ilyen szigorúan tiltja a kamatszedést: az Iszlámra egyébként is jellemzõ a társadalmi gondoskodás. Ebben az esetben arról van szó, hogy annak idején azzal próbálták elejét venni az adósrabszolgaságnak, hogy megtiltották a kamatszedést - tudta meg az [origo] Horváth Józseftõl, a Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének adjunktusától.

Horváth elmondta: az Iszlám vallás kialakulása körüli idõkben a kölcsönöket nem elsõsorban üzletfejlesztésre vették föl. A megélhetésükben megszorult emberek kényszerültek kölcsönt felvenni a szûkös idõkben, a rövid távú túlélésre azonban gyakran teljes egzisztenciájuk ráment. "Mielõtt az Iszlám szabályozta volna a kölcsönügyleteket, a Közel-Keleten szokásban volt, hogy ha valaki nem tudott fizetni, megduplázták adóssága összegét" - meséli Horváth.

A kamatszedés tilalma azonban nem muszlim találmány. Már az Ó- és az Újszövetségben is megjelenik az uzsora tilalma. A középkori Európában, a mai Iszlám világhoz hasonlóan tilos volt kamatot szedni a kölcsön adott pénz után - nem mintha az elõírások bárkit is meghatottak volna, ha üzletrõl volt szó. A kamatszedés gyakorlatát Shakespeare is támadta A Velencei kalmár címû színdarabjában. A kamatszedés gyakorlatát a nyugati világban a reformáció, és a protestantizmus elterjedése tette végül társadalmilag elfogadottá. Az Iszlám világában azonban megmaradtak az eredeti tanok: a saríja a mai napig tiltja a kamatot. Hogyan tudott kamat nélkül virágzó gazdaságot kialakítani az Iszlám világ, amely már ötszáz évvel ezelõtt is ismert, és napi szinten alkalmazott olyan banki mûveleteket, mint az átutalás, vagy a váltó?

Kamat helyett részesedés !

A bank és a vállalkozók közösen vállalnak kockázatot - Ajánlat - Iszlám Bank és Biztosítókutató Intézet

A kamatmentes hitel mégis megéri

Az Iszlám törvényeinek megfelelõ bankrendszer lényege, hogy megpróbálja összeegyeztetni a vallási elõírásokat és a kapitalizmust. Az Iszlám üzleti etika lényegében engedélyezi az egyéni haszonszerzést, de a társadalom szintjén megpróbálja az igazságosságot középpontba állítani.

Mivel nem szedhetnek és fizethetnek kamatot, az Iszlám bankok tulajdonképpen befektetési alapokként mûködnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. Ez a gyakorlat azonban teret enged a spekulációnak, ezért a lényegében befektetési alapokként mûködõ bankok, igen óvatosak befektetési politikájukban.
A bank számára nem csak az kikötés, hogy nem szed kamatot. Az üzlet csak akkor lehet halal, vagyis tiszta, ha a bank pénzébõl nem finanszíroznak haram, vagyis tiltott, tisztátalan tevékenységet. Ilyenek lehetnek a muszlimok számára tiltott szeszesitalokkal, sertéshússal kapcsolatos üzletek, a pornográfia, vagy a szerencsejáték, egyáltalán bármi, amit a saríja társadalomra károsnak ítél.

Hogy biztosítsák az üzlet tisztaságát, az Iszlám elvei szerint mûködõ bankok vallásjogászokat alkalmaznak, akik a pénzügyi mellett, vallási szempontok szerint bírálják el a befektetéseket. Mivel a befektetésekben a bank kellõképpen óvatos, garantálni tudják a megfelelõ hozamot, amelyen osztoznak a befektetõkkel.

Muszlim banki mûveletek

Az egyszerû kisbefektetõ számára a banki szolgáltatás a következõképpen néz ki. Ha valaki bankba szeretné tenni a pénzét, a vadija, vagyis a "megõrzés" szolgáltatást veszi igénybe. A befektetõ befizeti pénzét a bankba, ezt követõen részenként vagy egészben felveheti az összeget, amely fölött a bank még ajándékot, hibahot ad, cserébe a bizalomért, hogy a befektetõ a bankra bízta a pénzét.

Ha valaki vállalkozásához keres hitelt, musarakahért, vagyis "részvételért" kell a bankba mennie. Ebben a konstrukcióban a bank tõkét ad a vállalkozónak, majd, ha elindult az üzlet, a visszafizetett összegen felül elõre kialkudott mértékben osztoznak a profiton, a veszteséget szintén közösen viselik. Amint a vállalkozó visszafizette a teljes hitelösszeget, kizárólagos joga lesz a profitra. Az efféle közös vállalkozásoknak még számos formája van, ahol különböznek a kockázatviselé s arányai.

Hitel helyett a bank veszi meg a kocsit, és felárral adja tovább – részletre

Az egyszerû áruhitelre is létezik vallásilag megfelelõ megoldás. Autó vásárlásakor Európában a szokásos gyakorlat az, hogy a hiteligénylõ a felvett összegbõl megveszi a kocsit, majd fizeti a részleteket. Az Iszlám által jóváhagyott gyakorlat egy kicsit bonyolultabb. Miután a vevõ kinézte a kocsit, a bankba megy, amely saját magának vásárolja meg a kocsit, és felárral, részletre eladja a vevõnek. A részletek elmaradása esetén nincs büntetõkamat, de a bank csak akkor írja a vevõ nevére a jármûvet, ha az már az utolsó részletet is kifizette, így bármikor lehetõsége van visszavenni a kocsit, ha akadozik a részletek visszafizetése.

A biztosításra is külön megoldást kellett találni, hiszen a hagyományos nyugati típusú biztosítások a saríja szerint szerencsejáték elemeket tartalmaznak, így tisztátalannak minõsülnek. Míg a nyugati típusú biztosításban az ügyfél lényegében fogadást köt a biztosítóval arra, hogy bekövetkezik a káresemény, az iszlám biztosítás a kockázatmegosztáson alapul.

A muszlim biztosító összegyûjti az ugyanolyan kockázat által fenyegetett ügyfeleket, akik egymást kártalanítják, ha mégis bekövetkezne a baj. Az egyén így biztosíthatja magát a károk ellen, élvezheti a nagy számok törvényét, de ugyanakkor a vallás elõírásai sem sérülnek.

A Takafulnak nevezett, kockázatmegosztási biztosítás nem újkeletû: a mekkai Muhadzsrin, és a medinai Anszar már közvetlenül Mohamed próféta futása után alkalmazta, 1400 évvel ezelõtt.

Örömünkre szolgál, hogy bizalommal és őszinteséggel fordult Közösségünkhöz.

A mai gazdasági válság során pedig számos alkalommal elhangzik, hogy az iszlám pénz- és bankrendszere lenne a megoldás a közös bajainkra.
Miért?

Mert az iszlám gazdasági rendszere pénz- és teljesítményorientált. Nem lehetséges benne a spekuláció, s az iszlám gondoskodik a javak egyenletes elosztásáról, a társadalmi igazságosságról és a korrupció visszaszorításáról. A gazdaság alapja a pénz és az egyenlő esélyek elve.

Az iszlám pénzrendszer alapja az arany dínár és az ezüst dirhám. Mert ezek valódi értéket képviselnek szemben a papírpénzzel és az adatpénzzel. A mai világban - sajnos - egyetlen ország sem használja ezeket fizetőeszközül, de lehet velük kereskedni az interneten (www.e-dinar.com). Az arany és az ezüst, mint értékmérő, a szolgáltatás vagy árucikk valódi értékét mutatja, s az iszlám rendszerében nem inflálódik.

Az iszlám piaci szemléletű vallás. A piacon a vevő és az eladó közötti valódi kapcsolatot és az egyenlő esélyek elvét vallja. A hagyományos iszlám piacok, melyek újjáélesztettek Angliában és Németországban (ez utóbbiról szól egy német riport:

www.youtube.com/watch?v=GKXq-KPkYSI) úgy működnek, hogy nem a gazdag foglalja el a legjobb helyet, hanem érkezési sorrendben kapnak bódét. A cél az, hogy a gazdag ne legyen még gazdagabb, a szegény még szegényebb!

Ezt szolgálja az iszlám öt pillérének egyike, a kötelező adakozás, amit arabul zakatnak hívunk. Mindenki köteles fizetni, aki 85 gramm arany spórolt vagyonnal rendelkezik, s ahhoz nem nyúl egy évig. Az adomány mértéke 2,5%, ami nem rengeti meg senki anyagi helyzetét sem! A zakatot egy vezetőnek kéne összeszednie, és gondoskodnia arról, hogy minél gyorsabban eljusson ahhoz a nyolcféle emberhez, akiről a Kegyes Korán említést tesz. Ebből következik, hogy a gyorsaság és a gyors újraelosztás is alapérték. A zakatot tilos befektetni! Még kegyes célokra sem szabad használni. Az ommajad és az abbaszid kalifák a zakattal felszámolták a szegénységet. Volt idő, mikor már nem tudták kinek adni.

Az iszlám alapvetően pénzrendszer, s idegen tőle a bank, amit a középkori Európában találtak ki. Az iszlám az embereket befektetésre, elsősorban kereskedelmi befektetésre ösztönzi, nem hitelfelvételre, mint a nyugati kapitalizmus. Azt tanítja, hogy Allah még a mártírt is elszámoltatja az adóssága felől, pedig a mártír másként elszámoltatás nélkül kerül a Paradicsomba.

Azaz a legjobb az, ha nem vesz fel az ember kölcsönt, csak ha a létfenntartása függ tőle! A mai iszlám bankok, Nyugaton is, befektetési alapúak. Több uniós államban, így Nagy-Britanniában és Luxemburgban is működnek, s azokkal magyar állampolgár is szerződhet az EU-s jogszabályok értelmében, de mivel még nincs bankfiókjuk Magyarországon, így az nehézkes. A magyar bankok között is van érdeklődő, de tényleg fontos probléma a bizalom hiánya. Is itt elsősorban nem a kamat a fő kérdés, hanem a befektetés, s főleg az, hogy a bank az iszlám szerint megengedett tételekbe fektet-e vagy sem.

A kamatmentes bankok befektetési elven működnek. Az ember akár megtakarítana, akár kölcsönt venne fel, üzleti tervet készít, azt ellenjegyzi a bank, s a befektetés mértékében osztoznak a haszonon. Miután haszonelvű a rendszer, a bank csak azzal szerződik, aki jó és realis üzleti tervvel rukkol elő.

Ez lehet kis tétel is. Ilyen a mikróhitel, aminek kitalálásáért és kifejlesztéséért Mohamed Junusz, bangladesi közgazdász Nobel-díjat is kapott. Az ő Grameen hitele ma a világ szinte minden országában elérhető, így hazánkban is (www.grameenfoundation.org).

További jó egészséget kíván:

Jakab György imám

Magyar Iszlám Közösség