Talajmintát vesznek a szentgyörgyvári kísérleti gazdaságban

Nagy Csongor

Környezetkímélő földművelés Zalában

Mekkora károkat okoz a természetben az intenzív földművelés? Lehet-e a környezetet kímélve, mélyszántás és gyomirtók nélkül is hatékonyan gazdálkodni? Ezekre a kérdésekre keresik a választ egy uniós kísérlet során magyar szakemberek Zala megyében.

Szántással és szokatlan módon, szántás nélkül is művelik a földet, számolják a gilisztákat, rovarokat, madarakat, de még a talaj pusztulását is mérik a szakemberek egy Zala megyei kísérlet során- számol be egy érdekes kísérleti talajgazdálkodó módszerről a Népszabadság online. Az uniós talaj- és vízvédelmi SOWAP program keretében arra keresik a választ a Szentgyörgyvár és Dióskál határában lévő kísérleti telepeken, hogy milyen károkat okoz a természetben a hagyományos, intenzív földművelés, s lehet-e kifizetődő a környezetbarát, úgynevezett talajkímélő gazdálkodás.

Csepinszky Béla, a kutatás egyik vezetője, a Veszprémi Egyetem nyugdíjas adjunktusa, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint az új mezőgazdasági eljárások kidolgozására egyebek mellett azért van szükség, mert az intenzív földművelés, a földbe kerülő tápanyagok, növényvédő szerek gyorsítják a talajeróziót, károsítják a vizeket, valamint a növény- és állatvilágot. A szakember példaként említi: az intenzív műtrágyázás és talajművelés következtében Angliában az utóbbi húsz évben kiveszett az énekes madarak mintegy kilencven százaléka, s szinte egész Európában máig tartó nitrátszennyezés alakult ki a talajvizekben.

A 2003-ban kezdődött szentgyörgyvári és dióskáli kísérletek első szakaszában azt tűzték ki célul a szakemberek, hogy megpróbálják minden eddiginél pontosabban felmérni a hagyományos és az úgynevezett talajkímélő - azaz a mélyszántást mellőző, s csak minimális mennyiségű vegyszert igénylő - földművelés hatásai közötti különbségeket. A kísérleti területen - egy speciális csatorna- és ülepítő-rendszer révén - megmérhették például, hogy pontosan milyen mértékben pusztul a kétféle művelés során a talaj felső rétege. Kiderült: áprilisban egy - egy órán át tartó - zápor a hagyományos művelésű területről hektáronként közel négy tonna földet mosott le, azaz körülbelül egynegyed milliméterrel vékonyodott a termőréteg. A talajkímélő eljárással művelt parcelláról viszont ugyanez az eső hektáronként mindössze 84 kilogramm talajt hordott el, mivel a kukorica mellett meghagyott gyomok, a múlt évből visszamaradt szármaradványok a földbe vezették a csapadék zömét, s "megfogták" a talajt.

A kísérlet során nem csak az bizonyosodott be, hogy a hagyományos művelés gyorsítja a talajeróziót, hanem az is: alig éri kár az élővilágot azokon a parcellákon, amelyeken mellőzték a mélyszántást és csak kevés vegyszert alkalmaztak. Benke Szabolcs, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa a kísérlet során folyamatosan figyeli a parcellák rovar- és gilisztaállományát, számolja a területen leszálló madarakat. Vizsgálatai szerint a madarak több mint 90 százaléka a kímélő művelésű parcellákon keresett - és talált - magának eleséget, s a föld termőképességének javításához nagyban hozzájáruló giliszták is kerülték a hagyományos eljárással művelt parcellákat.

Csepinszky Béla kitért arra is, hogy a talajkímélő földművelés lassítja ugyan az eróziót, kisebb károkat okoz az élővilágban, de kevesebb termést eredményez. Mint mondja, a három év alatt végzett kísérleteik során arra a megállapításra jutottak, hogy csapadékos évben körülbelül egy százalékkal, száraz évben pedig tíz százalékkal kisebb a talajkímélő eljárással művelt területek hozama.

Csepinszky Béla hangsúlyozza azonban, hogy kísérleteik során kiderült az is: a terméscsökkenés nem feltétlenül jelent jövedelemkiesést a gazdáknak. Egy dióskáli gazda vállalta ugyanis, hogy áttér a hagyományos művelésről a kímélő gazdálkodásra. Földjein némileg csökkent a termés mennyisége, de mivel nem kellett állnia egyebek mellett a mélyszántás költségeit, kiadásai is apadtak. Végeredményben - teszi hozzá Csepinszky Béla - a művelési eljárás megváltozása ellenére nem csökkent a gazda jövedelme, földjén viszont mérséklődött az erózió, javult a talaj minősége és újra megjelentek az intenzív műveléssel korábban elűzött rovarok, madarak.