Az Országgyűlés Schmitt Pált választotta a Magyar Köztársaság elnökévé. Ahogy az várható volt, Balogh András, az MSZP jelöltje elvérzett. Az LMP nem, a Jobbik érvénytelenül szavazott. A 322 érvényes szavazat kiértékelése után kiderült: Baloghra 59, Schmitt Pálra 263 képviselő adta le szavazatát.

Schmitt Pál a szavazás végeredményének bejelentése után letette az államfői esküdt. Megválasztása utáni első beszédében Schmitt Pák Szent István király - fiának írt - intelméből idézte, majd az előző elnököket, Sólyom Lászlót, Mádl Ferencet és Göncz Árpádot dicsérte, mondván: megtisztelő, hogy őket követheti ebben a tisztségben. Ismét beszélt a Fidesz-KDNP elsöprő többségéről, az alaptörvény, azaz az alkotmány frissítésének szükségességéről. Megismételte azt a korábban hangoztatott véleményét, miszerint ő csapatember és olimpiai bajnokként is az volt. Az elfogadás és a szeretet fontosságáról is beszélt, valamint arra bíztatta a határon túli magyarokat, hogy éljenek a lehetőséggel és "jogilag" is kötődjenek majd Magyarországhoz. Szerinte fontos, hogy az érdekek mellett az értékek is összekössenek egy közösséget. Államfőként becsülettel kíván helyt állni a legjobb tudása szerint - mondta végül.

Bár a szavazás titkos volt, a számokból sok minden kikövetkeztethető: Balogh éppen annyi szavazatot kapott, ahány MSZP-s képviselő van, míg Schmittre annyian szavaztak, amennyien a Fidesz-KDNP frakció tagjai vannak, beleértve ő magát is.

Schmitt Pál élete

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát,

1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. 1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.

1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé.

1981-ben a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.

A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is. 

2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával az önkormányzati választásokon elindult Budapest főpolgármesteri címéért.  2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, s az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. 2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról. 2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.

A Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét, az MSZP Balogh Andrást, Magyarország thaiföldi nagykövetét jelölte a legfőbb közjogi méltóságnak. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges.

Ennek alapján önálló jelöltet több frakció nem tud állítani. A szavazás előtt mindkét jelölt felszólalt tíz-tíz percben.  A páholyban a vendégek között foglal helyet Sólyom László leköszönő köztársasági elnök, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Mádl Ferenc korábbi államfő. A páholyban ült Balogh András, az MSZP jelöltje, míg Schmitt Pál, a Fidesz-KDNP jelöltje, országgyűlési képviselőként, a parlamenti patkóban foglalt helyet.

Fotó: Stiller Ákos

Balogh a vesztesek oldalára állna

Még a szavazás előtt Balogh András beszédében elmondta, pártatlan elnök kíván lenni, aki fő feladatának az ország és a nemzet egészének szolgálatát, a közös nemzeti érdekek következetes képviseletét, az alkotmányos rend tiszteletben tartását, illetve védelmét tekinti. A MSZP államfőjelöltje úgy fogalmazott: a jövő Magyarországáról szóló álmában egy olyan országot lát, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van, gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki - nem téve tönkre a környezetet - , ahol öntudatos, büszke, és sikeres emberek élnek és egy humánus, toleráns, mosolygó Magyarországot építenek. A köztársasági elnöknek mindig a vesztesek oldalán kell állnia, velük kell szolidárisnak lennie - fogalmazott Balogh András.

Schmitt: a pártsemlegesség nem értéksemlegesség

Schmitt Pál, a Fidesz-KNDP jelöltje pedig arról beszélt, fontos, hogy az elnök egyetértsen a miniszterelnökkel. Mint mondta, ő csapatember, két olimpiai aranyát is csapatban nyerte, és most is készen áll a csapatmunkára. Megismételte, hogy államfőként nem lesz a törvényhozás gátja. Elődeit, Göncz Árpádot a demokratikus intézmények megerősítőjének, Mádl Ferencet a tudomány emberének nevezte, míg Sólyom László munkájából a környezetvédelmet és a határon túli magyarok érdekében végzett munkát emelte ki. Magát az összefogásra kész magyar emberek elnökeként jellemezte, céljai között az egészséges életmód népszerűsítését nevezte meg.

 Mint mondta, lemond párttagságáról, hozzátéve: a pártsemlegesség nem jelent értéksemlegességet. Kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni. Hozzátette: a pártsemlegesség jegyében nem lehet tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenie. Schmitt Pál hangsúlyozta: az elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia, annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához. A magyar társadalom nyitott, emberközeli magatartást vár el az elnöktől, aki megközelíthető, kész a párbeszédre, az együttműködésre - fogalmazott. Kitért arra is, hogy "az új köztársasági elnöknek új energiákat kell vinnie a világ magyarságának".

A Jobbik üres lappal, az LMP pedig nem szavaz

A két beszéd elhangzása után kezdetét vette a szavazás. A képviselők függöny mögött, urnába dobott szavazólapokkal, titkosan szavaznak. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok kétharmadát, akkor második fordulót tartanak, még ma délután. Ha ekkor sincs kétharmad senki mögött sem, akkor szerdán újra szavaznak, de akkor már feles többség is elég a győzelemhez. De a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Schmitt Pált már első körben megválasztják. A Fidesz-KNDP kötelező szavazást rendelt el, egyben utasította a frakció tagjait, hogy Schmittre adják le szavazataikat. Az új államfő augusztus 5-én lép hivatalba.

A Jobbiknak nem tetszik egyik jelölt sem, így a párt képviselőcsoportjának tagjai üres lapot dobnak az urnába.

A Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciójának tagjai pedig  még fel sem vették a szavazólapot az államfőválasztáson, mert a párt sem Balogh András, sem pedig Schmitt Pál köztársaságielnök-jelöltet nem tartja megfelelőnek a pozícióra - mondta Schiffer András, a párt frakcióvezetője. "A köztársasági elnök személyének egy világos cezúrát kell kifejeznie a jogállami és a nem jogállami rendszer között" - közölte az LMP-s politikus, aki Schmitt Pál államfőjelölt azon kijelentésére, miszerint a nép a szuverén hatalmát átruházta egyetlen pártszövetségre, azt felelte: a nép parlamenti képviselőkre ruházza át a hatalmát és nem egyetlen pártszövetségre.