A demokrácia szó jelentése: a nép uralma. Magyarországon a rendszerváltás óta képviseleti demokrácia van, vagyis a szavazók által megválasztott képviselők döntenek a közügyekről, a saját, illetve az őket delegáló párt szájíze szerint. Ebben a hatalomgyakorlási formában csak nagyon csekély mértékben érvényesül a nép uralma. Lényegében 4 évente kétszer, amikor néhány többszörösen előválogatott párt és jelölt közül kiválaszthatunk egyet-egyet (a legkisebb rossznak véltet) országunk, valamint településünk vezetésére. Ezzel szemben a közvetlen demokrácia keretében megvalósítható, hogy a közügyek kapcsán maguk az állampolgárok legyenek a témafelvetők és a döntéshozók is egyben, vagyis ténylegesen a nép uralkodjon. Így aztán a hatalom megszerzése céljából létrehozott tömörülések - azaz a politikai pártok - feleslegessé válnak.

A következők csak vázlatos javaslatok, a pártok nélküli demokrácia tényleges működésről a választók döntenek!  Kommentben a Te javaslataidat is várjuk!

ÁTÁLLÁS A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIÁRA

• 1. lépés: Alkotmányozás, valamint a szavazási rendszer felállítása

Ha sorrendben szeretnénk haladni, és szükségesnek tartjuk, hogy legyen írott alaptörvényünk, méghozzá erőszakmentes módon, elkerülhetetlennek tűnik, hogy az új Alkotmány megalkotásának folyamatában a jelenlegi rendszer működtetői is szerepet kapjanak, mégha csak az alkotmányozó testület tagjainak kijelölésében is. Ugyanakkor semmi értelme egy előre tudhatóan átmeneti Alkotmányt létrehozni, ezért rendkívül fontos, hogy ne jelenlegi vagy ex-politikusokból, hanem új emberekből, a közvetlen demokrácia meggyőződéses híveiből álljon ez a testületet. A kész Alkotmányt népszavazásra kell bocsátani (még a jelenleg megszokott módon), és életbe lépéséhez abszolút többség (50% + 1 fő) szükséges. Szövegében többek között meg kell határozni azokat a tisztségeket, melyek betöltőit az állampolgárok választják (= állami vezetők), illetve az ezen tisztségekkel járó kötelességeket. Eme javaslat szerzője 9 posztra gondolt: államfő, törvényalkotási miniszter, nemzetgazdasági miniszter, polgármester, a Legfőbb Ügyészség elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a honvédelmi szervek vezetője, a rendvédelmi szervek vezetője és az Országos Választási Bizottság elnöke. (Külön Alkotmánybíróság nem lesz, jogkörét a Legfelsőbb Bíróság veszi át.) Ugyancsak szólnia kell az Alkotmánynak azon kérdések köréről, melyek nem bocsáthatóak népszavazásra. Legalább kettő ilyen van: a nemzetbiztonságot veszélyeztetőek, valamint az állam legfőbb bevételi forrásait, az adókat és járulékokat érintőek.

• 2. lépés: Az új államapparátus felállítása

Bárki jelöltetheti magát valamelyik állami vezetői posztra, aki magyar állampolgár (és mellette egyéb állampolgársággal nem rendelkezik), büntetlen előéletű, és sikeresen átmegy egy nemzetbiztonsági átvilágításon. Az állami vezető-választások időtartama 1 hét, és a relatív többséget szerző jelöltek nyerik. Megbízatásuk kötetlen idejű. Az így megválasztott személyek szabadkezet kapnak a saját apparátusukat összeállításában, amíg azok mérete és funkciója indokolható. Az államfő szerepe a legkiterjedtebb. Ő jelöli ki a közigazgatási testületek tagjait, és minden olyan témakör is hozzá tartozik, aminek nincs külön állami vezetője. A nemzetgazdasági miniszterhez tartozik minden pénzügyi kérdés, tehát az ő feladata például az adók és járulékok mértékének megállapítása. A rendvédelmi szervek vezetőjéhez tartoznak a bizalmasan kezelendő (tehát népszavazásra nem bocsátható) nemzetbiztonsági kérdések. A többi állami vezető feladatai nagyjából a mostanival azonosak. Az állami vezetők minden hónap első munkanapján kötelesek beszámolni az általuk vezetett testület előző havi tevékenységről, melyet külön-külön népszavazás értékel. Ha egy állami vezető 3 egymást követő szavazáson, vagy egy év alatt 5 alkalommal nem képes megszerezni a szavazatok relatív többségét, távoznia kell, és soha többé nem indulhat ugyanazért a posztért. Helyére már másnap új szavazást kell kiírni, 2 héttel későbbi időponttal. Hogy ne legyen betöltetlen tisztség, a leváltott állami vezető utódja megválasztásáig még hivatalban marad.

MI LESZ, HA A NÉP ELTÖRLI AZ ADÓKAT?

Amíg nem találunk működőképes alternatívát az adók és járulékok kiváltására, népszavazás útján nem lesznek eltörölhetőek, mivel ez a lépés az állam létét veszélyeztetné. Ennek a tilalomnak az Alkotmányban kell szerepelnie.

HONNAN LESZ PÉNZ A NÉP JAVASLATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA?