180 fokos fordulatot vett az elmúlt alig három év alatt Orbán Viktor a népszavazás intézményével kapcsolatban: 2008-ban még „az erőszakmentes népi mozgalom legmagasabb rendű formájának” nevezte, idén nyáron már arról beszélt, hogy „nem híve”, október végén pedig Lázár János frakcióvezető javaslatára pártja kibővítené azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekről nem lehet referendumot kiírni.

„A népszavazás az nem más, mint egy fejlettebb, vagy mondjuk így, hogy nyugatosabb megközelítésnek az eredménye, ahol a képviseleti demokráciák, hiszen ott is parlamentek működnek, kiegészítik a részvételi demokráciának az elemével, amikor két parlamenti szavazás között bizony az emberek részt vesznek a közéletben, és időnként fontos döntéseket hoznak, mint egy népszavazás” – mondta a Kossuth rádió Legyünk büszkék a népszavazásra címmel saját honlapján is közzétett interjújában Orbán a 2008 márciusában a vizitdíjról, kórházi napidíjról és az egyetemi tandíjról szóló, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás előtt.

„Sőt, nem hátrálok meg a patetikusnak tűnő kifejezéstől sem, ezért hadd mondjam, hogy a népszavazás az az erőszakmentes népi mozgalom legmagasabb rendű formája, szerintem, amit az európai kultúrkör ez idáig megalkotott. Hát legyünk erre büszkék, hogy Magyarországon kapunk egy ilyen lehetőséget” – tette hozzá az interjúban az akkor még ellenzékben lévő Fidesz elnöke.

Fotó: Stiller Ákos

Nem sokkal korábban, 2007 őszén még szintén úgy fogalmazott, hogy a szegényeknek, a leszakadóknak, a rászorulóknak, illetve a középosztálynak történelmi szövetséget kell kötniük egymással, és ennek célja a demokrácia, vagyis a népuralom helyreállítása. A történelmi szövetség első lépése a népszavazás – mondta akkor Orbán. Hozzátette, hogy a világosan kifejeződő népakaratnak senki sem állhat ellen, ha mégis, a nép kezében a döntés, milyen módon szerez érvényt világosan kifejezett, demokratikus akaratának. A Fidesz – amely 2002-ben a magyarországi olimpia megrendezése kapcsán tervezte a szavazás megtartását, 2004-ben pedig támogatta az akkor a kettős állampolgárságról szóló referendumot – tavaly az európai parlamenti szavazást „a második szociális népszavazásnak” minősítette.

Az alig három évvel ezelőtt elhangzottak óta nagyot fordult a világ, a Fidesz újra kormányra került és kétharmados többséget kapott a parlamentben. Orbán idén júliusban az ATV-n elhangzott interjújában már arra a kérdésre, hogy lesz-e népszavazás az új alkotmány kérdésében, úgy válaszolt, nem gondolja. "Nem vagyok a híve" – ismertette saját álláspontját, amely szerint azért választják meg a képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, és csak kivételes esetben forduljanak vissza a választókhoz. "A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon, (...) ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el" – mondta az ATV műsorában.

Orbán Viktor egyik alkotmányozó tanácsadója, Schöpflin György a Népszabadságnak aztán augusztus elején azt mondta: csak morális kérdések – abortusz, válás – esetén látja indokoltnak a népszavazás intézményét. A történész-politológus professzor akkor úgy fogalmazott: "megkérdőjelezi" magát a népszavazás intézményét, ráadásul szerinte bonyolult kérdésekről felesleges népszavazást tartani, az csak "a populizmus irányába viszi" a politikai folyamatokat.

K. A. – F. B.

hvg