Ez megoldás lenne arra a problémára, hogy miközben a balatoniaknak az ország egyik legmagasabb vízdíját kell fizetniük, a szolgáltató működése átláthatatlan - húzta alá. Balázs Árpád emlékeztetett: több éves harca ez a balatoni önkormányzatoknak. "A törekvést indokolttá teszi a cégnél történt jelentős összegű juttatások miatt a napokban indított nyomozás, illetve vizsgálat is, amelyek során újabb csontvázak eshetnek ki a szekrényből" - tette hozzá. Kifejtette: a DRV-nél a kisebb tulajdoni hányaddal is rendelkező önkormányzatoknak sem a vízmű ármegállapítására, sem a kiadásaira nincs rálátásuk évek óta. Hiába éltek emiatt panasszal a tulajdonosi jogokat gyakoroló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél is, eddig nem sikerült érdemi választ kapniuk.

Ezért, egyelőre csak informálisan, az új kormány képviselőihez fordult a balatoni önkormányzatokat tömörítő BSZ az igényével, hogy szeretne meghatározó tulajdonosává válni a regionális szolgáltatónak. Balázs Árpád hozzátette, már évek óta megszületett a képviselőtestületi határozat az érintett önkormányzatnál arról a szándékról, hogy saját kézbe kívánják venni a vízközművüket. Az ügyben azonban nyilvánvalóan politikai, majd kormányzati döntést kell hozni, és ezt követően megalkotni a változáshoz szükséges jogszabályi hátteret, aminek a legjobb estben is fél éves az átfutása - mondta a BSZ elnöke. Balázs Árpád rámutatott: a kiemelt üdülőrégió régóta nem tartja igazságosnak, hogy a turizmus miatt kiépített és fenntartott, a helyi igények többszörösére kapacitált vízközműből, valamint a Balaton vízvédeleméből fakadó többletköltségeket a helyi lakossággal fizettetik meg. (A balatoni üdülőövezetben a havi bruttó 725 forintos alapdíj mellett a felhasznált vízért köbméterenként bruttó 1081 forintot kell fizetni a víz- és csatornadíjakat összeadva.)

Úgy vélte, ha a cég árszabására kihatással voltak olyan intézkedések is, amelyek törvényessége a nyomozás, illetve a vizsgálat nyomán megkérdőjelezhetővé válik, az különösen indokolttá teszi, hogy a jövőben befolyást kapjanak az érintett önkormányzatok a társaság működésére. "Tartósan takarékos gazdálkodás elképzelhetetlen a lakosságot képviselő önkormányzatok tulajdonlása nélkül" - hangsúlyozta. A BSZ elnöke az önkormányzati tulajdonlás mellett érvelve pozitív példaként hozta fel a Balatoni Hajózási Zrt.-t, amelyet a kikötővel rendelkező a tóparti önkormányzatok kezdetben többségi, majd teljes tulajdonba kaptak meg az államtól, és a cég a válság, valamint a turistaforgalom visszaesése ellenére is fejlődött és nyereségesen működött az elmúlt években.

A tatai térség helyi szennyvíztelepei

• Kocs: a településen 400 m³/d kapacitású OMS technológiával működik a tisztítótelep.
   
• Mocsa: a település OMS technológiával készült, 350 m³/d kapacitású szennyvíztisztítóval rendelkezik.
   
• Héreg: a településen OMS típusú szennyvíztisztító működik: 100 m³/d.
   
• Tardos-Vértestolna: a két település közös OMS típusú szennyvíztisztító telepet létesített: 250 m³/d.
   

A kisbéri térség helyi szennyvíztelepei

• Kisbér-Ászár: a szennyvíztisztító telep 2 x 500 m³/d kapacitású. Korszerűsítése 2001-ben befejeződött, kihasználtsága 30 %-os. A telep regionális feladatok ellátásra is alkalmas.
   
• Hánta: a keletkező szennyvíz tisztítása a kisbéri tisztítótelepen történik.
   
• Nagyigmánd-Kisigmánd: a két település közös szennyvíztisztítót építtetett. A telep 600 m³/d kapacitású OMS technológiával működik, és szabad kapacitással rendelkezik.
   
• Súr: a településen keletkező szennyvíz kezelése 200 m³/d kapacitású VIDUS tisztítótelepen történik.
   
• Bakonyszombathely: a település 150 m³/d kapacitású OMS tisztítóteleppel rendelkezik.
   
• Császár-Szákszend: a két település 500 m³/d kapacitású OMS technológiával készült tisztítótelepet létesített.
   
• Dad-Kömlőd: a két település 300 m³/d kapacitású OMS szennyvíztisztítóval rendelkezik.