Amennyiben  egy csoport  úgy dönt,  hogy céljait, elképzeléseit ez szolgálja leginkább, az interneten  szinte minden segítséget megtalál a nyomtatványok jegyzőkönyvek kitöltéséhez, az egyesületekre vonatkozó szabályozás megismeréséhez.

Ezeket most  olyan gondolatotokkal, praktikus információkkal egészíti ki Sifter Veronika a Köz-érthető című blogjában, amire - tapasztalatai szerint - a legtöbben nem gondolnak akkor, amikor civil szervezet alapításába kezdenek.


1. Hazánkban közel 65.000 nonprofit szervezet működik  - biztos, hogy nem találunk olyat, amelynek  céljaival egyetértünk, aminek a tevékenységéhez szívesen csatlakoznánk? Körülnézhetünk, ki keres az adott területen önkénteseket, figyeljük a hírleveleket, blogokat, pályázatokat, hátha nyitott kapukat döngetünk és egyszerűen csak csatlakoznunk kellene a megfelelő szervezethez.

2. Hány aktív tagot számlál a kezdeményezés?  Az egyesülésről szóló törvény
alapján 10 fő közreműködésére van szükségünk az alapításhoz és a tartós működéshez - tapasztalatatom szerint ehhez minimum 15-17 lelkes ember szükségeltetik, akik közül 3-5 kifejezetten aktívan vesz részt a szervezet mindennapi  munkájában.

3. Miért van szükségünk arra, hogy egyesületként jegyezzenek be minket? Mi az, amit szimplán csoportként működve, civil kezdeményezésként nem tudunk elérni? A leggyakoribb válaszok erre: pályázni szeretnénk, 1%-ot gyűjteni, szponzort felkutatni...egyszóval: pénzt szerezni.

Mire kell a pénz? Programjaink népszerűsítésére, honlapra, irodára vagy egy nagyobb lélegzetvételű ötletünk megvalósítására? Közösségi oldalak használatával, blogokon, ingyenes tárhelyeken költség nélkül tudunk hírt adni magunkról, a pályázati kiírások között is van olyan, ahol informális szerveződések jelentkezését is várják.

Noha maga az egyesület létrehozása nem kerül semmibe, ne feledkezzünk meg a járulékos költségekről!
Szükségünk lesz könyvelőre, ami baráti alapon is havi 5.000.- Ft. Inkább előbb mint utóbb nyitunk majd bankszámlát is, itt a kisvállalkozói számlacsomagok ajánlatai közül mazsolázhatunk. Magyarországon nem szervezet egy szervezet pecsét nélkül és biztos, hogy telefonköltségeink is lesznek - csak néhány példa a pár ezer forintos kiadások közül, amikkel éves szinten már számolni kell.

Miből telik erre? Először is, a tagdíjból. (Fontos tudni, hogy a tagok a tagdíj befizetésén túl nem  felelnek saját vagyonukkal az egyesület tartozásaiért!). Másodszor is, cégek, magánszemélyek felajánlásaiból. (Érdemes regisztrálni az adhat.hu oldalon, hogy eljussanak hozzánk az adakozni vágyók!) Aztán pályázati pénzekből, vállalkozási tevékenységből (de csak oly mértékben, hogy célja megvalósításához biztosítsa a feltételeket - csak azért, hogy vállalkozzon, vagy gazdasági tevékenységet folytasson, nem hozható létre egyesület!)

Azok a  szervezetek , amiket már  legalább tárgyév január 1-e előtt két évvel (közhasznú szervezetek esetében ez  egy év) bejegyeztek a bíróságon, gyűjthetnek 1%-ot. Arról azonban, hogy mire költöttük  az 1 %-os felajánlást, nyilatkoznunk kell majd és ez csak egy az adminisztratív kötelezettségeink közül....

E sorok végére érve felmerülhet a kérdés : ennyire bonyolult, nehézkes lenne egy egyesület bejegyzése?

Nem erről van szó. Hanem arról a tapasztaltról, hogyha az elején több időt szánunk hosszú távú céljaink  és a rendelkezésünkre álló erőforrások felmérésére (legyen szó pénzről vagy lelkes segítőkről), akkor nagyobb eséllyel találjuk meg a hozzánk passzoló működési formát. Azt, aminek keretében eredményesen foglalkozhatunk azzal, ami valóban fontos számunkra.