A magyar állampolgár számára adott a lehetőség; a választások napján a szavazófülke magányában eldöntheti, ki mellé húzza be az X-et. A XXI. század magyar választásai során azonban egyre gyakrabban kerül elő a politikai otthont nélkülöző választók problémája.

Az érvénytelenül szavazók aránya Magyarországon 2002-ben volt a legmagasabb. Az egyéni választókerületekben leadott szavazatok 0,98 százaléka (55 863), a területi listára leadott szavazatoknak pedig 1,12 százaléka (63 897) volt érvénytelen. Ebbe beleszámítanak persze a hiányos, vagy hibás kitöltésből származó, akaratlanul érvénytelenített szavazatok is, ám az is kétségtelen, hogy a kétpártrendszer 2002-ben bebetonozódni látszott, és ez ellen is tiltakozhattak az érvénytelenül szavazók.

Inkább az egyik

Az emberek 2002-ben nem szavaztak kis pártokra, mert egyrészt nem láttak bennük alternatívát, másrészt a „másik oldal” démonizálása folytán feltűnő jelenség volt a protest (ellen-) szavazatok leadása, azaz rengetegen szavaztak mindössze azért az egyik nagy pártra, hogy ne a másik nyerje meg a választásokat.

A kétpártrendszerekben egyébként gyakrabban fordul elő, hogy
az érvénytelen szavazatok tömeges számban fordulnak elő, vagy akár külön mozgalmak, sőt olykor akár pártok is épülhetnek rájuk. A Nagy-Britanniában 2009-ben létrehozott NOTA (None Of The Above) párt tagjai például hangsúlyozták, mindenképp visszaadják mandátumaikat a választások után, még akkor is, ha esetleg ők hoznák el a legtöbb szavazatot.

Új pártok alapítását ösztönözhetné

Tóth Zoltán választási szakértő szerint a hazai érvénytelenül szavazóknak két típusa különíthető el. Vannak, akik nem szándékosan és vannak, akik tudatosan szavaznak érvénytelenül. Utóbbiak esetleg nem találtak kedvükre valót a politikai „menüből”, vagy a demokrácia elkötelezett hívei, és elmennek szavazni, de nincsen pártpreferenciájuk.

Előfordul még az érvénytelenül szavazóknak egy prototípusa, a "gyüjtők", akik egyszerűen hazaviszik a szavazólapot, és az üres borítékot dobják az urnába. Ezzel kapcsolatban csalás is elképzelhető, de mivel túlságosan komplikált, ezért a választási szakértő szerint ritkán alkalmazzák.

Tóth Zoltán lapunknak jelezte, hogy ugyanakkor az érvénytelen szavazat is beleszámít a szavazat érvényességébe, hiszen számon tartott, adminisztrált szavazat. Az eredményesség azonban már nem függ a rosszul leadott szavazatoktól.

A szakértő szerint Oroszországban jól működött az egyiket sem voks intézménye, és Magyarországon is reprezentálná azt a társadalmi csoportot, amely elégedetlen a kínálattal, ezzel pedig új pártok alapítását ösztönözhetné. Viszont a jelenlegi pártok a pozitív voksolás hívei, és nem támogatják a nemleges szavazatok alkalmazását.

A kis pártok felszívhatják a kiábrándultakat

Már a 2006-os választások idején is feltűnt egy-két kezdeményezés az interneten, amelyek az érvénytelenül szavazással történő tiltakozást javasolták a szavazópolgároknak, ám ekkor bejutott két kis párt is, ezek felszívhatták az amúgy esetleg tartózkodó választók szavazatait.

Még inkább igaz lehet ez 2010-ben, hiszen az MSZP és a Fidesz mellett két rendszerkritikus párt is kiemelkedő esélyekkel indul. A Jobbik és az LMP, adott esetben éppen azoknak a szavazóknak a szavazataira számíthatnak, akik azelőtt végső apátiájukban inkább érvénytelen szavazatot adtak le. Pont ezek a pártok azok, amelyek választ kívántak nyújtani a politikai elit betokosodott pártjaiból teljesen kiábrándult, friss arcokra és friss, vagy új ruhába öltöztetett ideológiákra várók számára. Más kérdés, hogy sokan az új alternatívákat is elutasítják.

A József Attila-módszer

Több országban ugyanakkor valóban létezik egyiket sem („None of the Above”) szavazat. Görögországban (fehér lap), Ukrajnában (mind ellen), Spanyolországban (fehér, üres szavazat), Franciaországban (fehér szavazat), Kolumbiában, valamint az Egyesült Államok Nevada államában is létezik az ellenszavazat intézménye. Az amerikaiak  adhatják még hasonló elv alapján a szavazatukat olyan esélytelen pártok részére, mint a Zöld Párt vagy a Libertariánus Párt. Oroszországban is létezett „mindenki ellen” szavazat, de 2006-ban megszüntették.

A tömeges érvénytelen szavazás egyes országokban mozgalommá alakult, de jelenleg Magyarországon mindössze a „pöccsel” szavazó blog szerezhet egyre több szimpatizánst. Szájhagyomány útján terjed még a József Attila-módszer. Ennek alapján a szavazó a jelöltek mellé odaírja József Attila nevét, mellette pedig beikszel egy karikát. A technika terjedésének apropója, hogy idén éppen a költő születésnapjára esik a választások első fordulója.

fn.hu