A legnagyobb hazai cégek között található egy kakukktojás: a 2006-os adatok szerint a hetedik helyen áll egy ismeretlen, soha egyetlen híradásban nem említett, tanácsadással és pénzügyi szolgáltatással foglalkozó újlengyeli cég, a Triton Hungary Kft. a maga 61,5 milliárd forintos adózott eredményével. A HVG 500-as toplistája szerint (HVG, 2008. január 12.) közvetlenül a Magyar Telekom Nyrt. után helyezkedik el a rangsorban, és olyan vállalatokat előz meg, mint a Nokia Komárom Kft., a Richter Gedeon Nyrt. vagy a Pannon GSM Zrt., s a hazai pénzintézetek közül csak az OTP Bank előzte meg. A Triton Hungary Kft. tulajdonosa ráadásul egy ciprusi offshore cég mögött rejtőzködik. A KPMG Hungária Kft. által tavaly májusban készített független könyvvizsgálói jelentés szerint a cég tulajdonában van nyolc, összesen 1,757 milliárd dollár értékű olajfúró torony. Vagyis ha netán ilyen berendezést akarnánk bérelni tengeri olajkitermeléshez, akkor a Budapesttől mindössze egyórányira, Monor mellett található Újlengyelre kell autóznunk.

Semmi nem utal arra az 1700 lakosú Pest megyei településen, hogy a kilencvenes évek végétől az egyik magyarországi offshore-paradicsommá fejlődött. Újlengyelt 1990 óta ugyanaz a polgármester, Cserna Ferenc vezeti, 1993-tól dolgozik mellette jegyzőként Svébis Mátyásné. A két faluvezető még a kilencvenes években arra a következtetésre jutott, érdemi bevételre nem számíthat a település, ha kiveti az iparűzési adót, mivel Újlengyelben lényegében nincsenek profittermelő vállalkozások. Ha viszont nem veti ki, abból származhat némi haszon.

Meg is jelent Újlengyelben a kilencvenes évek végén néhány külföldi tulajdonú cég azzal a szándékkal, hogy irodát bérelnek, és ide helyezik a székhelyüket - csak a kanadai Ontario-csoport nyolc pénzügyi kft-t alapított Újlengyelben. Az 1,9 milliárd dolláros törzstőkével bíró Leaf Kft. megjelenése után Újlengyel vezette a hazai cégek vagyontoplistáját. Miután erről 2001. január 27-én hírt adott a HVG, újabb rohamot indítottak az újlengyeli székhelyért a külföldi tulajdonú, gazdasági tevékenységet nem végző, offshore cégek. Kedvező helyzetben voltak: mindössze 3, majd 4 százalék társasági adót fizettek, és nem kellett iparűzési adóval számolniuk.

A legkedveltebb cégközpont a Petőfi Sándor utca 40. alatt lévő, méretéről ítélve maximum egyetlen szobából álló, apró, élénksárga épület, ahová jelenleg 18 cég van bejegyezve. Olyan nagy nevek tűnnek fel a cégtáblán, mint a Hewlett-Packard, amely technológiai és licencnyújtó kft-vel képviselteti magát, vagy a Morgan Stanley, amely pénzügyi szolgáltató kft-t "működtet" ezen a helyszínen. Készletezési kft-je van itt a CIB Banknak, és ide van bejelentve a Bombardier Hungary csoportfinanszírozó cége is. Az olajfúrásnak is ez a házikó a helyi fellegvára: a legtalányosabb cégnevek között található ugyanis a Parker Hungary Fúrótorony-kezelő Kft., illetve a Stena Tay Fúrási és Vagyonkezelő Kft. A Triton-cégközpont két sarokkal lejjebb található, az Ady Endre utca 41. szám alatti, felújított, szintén sárgára pingált, lakatlan épületben. Mindkét objektum a jegyző lányának és üzlettársának a tulajdona, ám ebben nincs semmi meglepő - aki csak teheti, bérbe adja ingatlanát. Az önkormányzat is kiveszi a részét az adóparadicsom-bizniszből: egyetlen apró melléképületében négy cég székel, és ebből közel 5 milliós bevétele származik évente az egyébként 180 millió forintból gazdálkodó településnek. S ha már iparűzési adót nem fizetnek az újlengyeli cégek, más módon jut tőlük bevételhez a település: 940, nagyobbrészt céges gépjármű után szed adót, amelyből tavaly 37 millió forint folyt be a kasszába.

Bár az újlengyeli, 2010-től már budapesti cég-világbirodalom csak fikció, a Triton Hungary által bérbe adott fúrótornyok valóban léteznek: a

Mekkora kárt tud okozni egy ilyen fiktív cég névtelenül, ellenőrizhetetlenül!

 De vajon kinek okoz hasznot?

Mexikói-öbölben működő gépmonstrumok - mint a Transocean Marinas, a Deepwater Horizon, a Cajun Express vagy a Falcon 100 - a Transocean nevű multi tulajdonában állnak. A Tritontól bérelhető Discover Enterprise-t például amerikai források a világ legnagyobb olajfúró tornyaként emlegetik. A Triton tehát valójában a Houston központtal működő texasi óriásvállalat, a Transocean offshore cége, amely egyébként maga is a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, s miután tavaly összeolvadt a GlobalSantaFe nevű nagyvállalattal, létrejött a világ legnagyobb olajfúró vállalkozása, amelynek piaci értéke mintegy 36,7 milliárd dollár. A cég kilencven mozgó tengeri fúrótoronyból nyolcat delegált a magyarországi Triton Hungary Kft.-be, amely a fúrótornyok bérleti díjából származó bevételének egy részét amortizáció címén leírja az adóalapból, másik részét cégközi hitel formájában, illetve üzletviteli szolgáltatás néven juttatja vissza az anyacégnek. A magyarországi fiókcégeken keresztül valójában csak átfuttatják a pénzt. Jól érzékelteti mindezt a Triton Hungary Kft. 2006-os mérlege: miközben 324 millió dollár (akkori árfolyamon 62 milliárd forint) adózás előtti eredményt produkált, az adóalap-csökkentő tételek ennél is többet, 375,8 millió dollárt (72 milliárd forintot) tettek ki. A különböző számviteli műveletekkel az adóalap végül 17,8 millió dollár (3,4 milliárd forint) lett, amelyből 589,5 millió forintot a cég le is adózott. Az adózás utáni eredménye közel 321 millió dollár, azaz 61,5 milliárd forint, amit - anélkül hogy itthon osztalékadót fizetne - továbbutalhat a tulajdonosnak.

Az adóhatóság 1994 óta ad engedélyt külföldi cégek számára, hogy Magyarországon gazdasági tevékenységet nem végző, a közkeletű elnevezés szerint offshore céget létesítsenek. Az uniós csatlakozás előtt, 2003 elején megszűnt az ilyen típusú cégek alapításának lehetősége, tevékenységüket csak a már működők folytathatták. 2006-tól megszűnt a magyar offshore rendszer, és mindegyik cég 16 százalékkal adózik, illetve csoporton belüli hitelezésből származó kamatjövedelem, valamint jogdíj után csak 8 százalékot - magyarázza a HVG-nek Mlinárik Tamás, a KPMG adótanácsadó menedzsere. Ám továbbra is nagy lehetőséget jelent, hogy egy magyar cégből forrásadó-fizetési kötelezettség nélkül lehet nyereséget átutalni az anyacégnek. Ráadásul Magyarországon a licencbe adás és a cégcsoporton belüli finanszírozás után sehol nem kell iparűzési adót fizetni. A szigorítások ellenére Mlinárik szerint Magyarország még mindig képes versenyezni az offshore befektetőkért, és úgy látja, a gazdasági tevékenységet nem végző, külföldi tulajdonú cégek közül most a holding típusúak számára nyílik jó lehetőség a 2008-as hazai adószabályok nyomán.

Ráadásul fejlett infrastruktúra várja a befektetőket: tanácsadó cégek, ügyvédi irodák szakosodtak arra, hogy helyszínt, megbízható menedzsmentet, felügyelőbizottsági tagokat ajánljanak a cégalapításhoz. A Triton Hungary Kft. ügyvezetői is több tucat hasonló cégben szerepelnek, hol képviselőként, hol a felügyelőbizottság tagjaiként. Ők valójában a cégstruktúrát közvetítő tanácsadó cég, az AIB Hungary Kft. alkalmazottai - amelynek csak a székhelyén, a Dohány utca 12.-ben jelenleg 33, kizárólag cégközi pénzügyi manőverekre alapított vállalkozás üzemel, több valódi mellett. Az egyik legnagyobb hazai offshore-tanácsadó, az AIB Hungary az írországi Allied Irish Banks (AIB) Capital Markets nevű cégének a leányvállalata (HVG, 2002. február 23.).

A teljes magyar államháztartás nagyságrendjéhez mérhető pénzmennyiség átáramlásából csurranó bevétel nem elhanyagolható tétel a költségvetésben: 2005-ben 460 cég összesen 18,2 milliárd forintot, 2006-ban 390 cég közel 20 milliárdot adózott. Mlinárik szerint ez afféle talált pénz, más európai országok, például a Benelux államok vagy Svájc hasonló adókedvezmények segítségével ennek a sokszorosát teszik zsebre. Kevésbé lelkesedik az offshore típusú cégekért Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója, az adóhatóság volt elnöke. A multinacionális vállalatok az offshore cégek segítségével a lehető legkisebb adót fizetik, illetve a leányvállalatok finanszírozási igényeit cégcsoporton belül oldják meg - magyarázza Pitti. Mindez azt eredményezi, hogy a bonyolult céghálózaton átfuttatott tőkemozgást csak egy szűk menedzsercsoport látja át, és ők eldughatják a forrásokat a tulajdonos részvényesek elől, holott utóbbiaké a kockázat. Az adóalapvesztés pedig mindegyik nemzetgazdaságot károsítja. Ami az egyik oldalon talált pénz, az a másikon a hazai tőkének a külföldi offshore cégekbe való kimenekítéséből származó bevételkiesés. "Luxusnak tartom, hogy 18-20 milliárdnyi költségvetési bevétel érdekében népszerűsítünk egy közteherviselés-elkerülési technikát" - érvel Pitti. Szerinte nem véletlen, hogy mind az unió, mind pedig az OECD fellép az egyoldalú kedvezményekkel szemben, amelyek lendületbe hozzák a spekulatív - vagy ha tetszik: kreatív - tőkeáramlást.

SÁGHY ERNA