A fotón is látható Máté István (balról) Piros nevezetű tehene lett a győztes
a többször ellett tehenek kategóriájában

Sajnos, az utóbbi nyolc évben nem adódott lehetőség a seregszemle megtartására, de most ezt a hagyományt sikerült feleleveníteni – fogalmazott érdeklődésünkre György Adolf Ferenc állatorvos, az esemény főszervezője. A kiállításon a kászoni települések zöme képviseltette magát, a gazdák pedig örömmel tettek eleget a meghívásnak.

A 79 éves Váncsa András Kászonimpérből érkezett szarvasmarhájával a kiállításra, mint mondta, számára a találkozáson, az együttléten, na meg persze az állatok megtekintésén van a lényeg. Hasonlóképp vélekedett a feltízi Máté István, aki a legutóbbi kiállításon is részt vett. A gazda szerint azonban nincs nagy jövője a szarvasmarha-tenyésztésnek, hiszen sem a tejnek, sem a húsnak nincs ára, illetve már a borjúért sem adnak annyit, mint hajdanán.

A díjkiosztás előtt Borboly Csaba szólt a jelenlevőkhöz. Hargita megye tanácselnöke úgy fogalmazott, a szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódó tevékenységeknek mindenképpen erősödniük kellene a Kászonokban. A gazdáknak pedig, akár kisméretű feldolgozó üzemek létrehozásában kellene gondolkodniuk, ezt azonban csak összefogással, közös tenni akarással lehet elérni.

A zsűri három kategóriában díjazott. A többször ellett tehenek között éppen egyik interjúalanyunk, a feltízi Máté István Piros névre hallgató tehene érdemelte ki az első díjat. Ugyancsak ő kapta a legszebb összképet mutató szarvasmarhának járó „miss” díjat is. Az egyszer ellett tehenek között Nagy István Teri nevezetű tehene nyerte el a zsűri tetszését, míg a vemhes üszők kategóriában a jakabfalvi Jánosi István Piri nevű tehene részesült a legnagyobb elismerésben.

„Elsősorban a nemesítés szempontjából lenne fontos a kiállítás rendszeres megszervezése, hiszen a gazdáknak lehetőségük nyílik találkozni azokkal, akik hivatásszerűen foglalkoznak a szakmával” – értékelt az esemény végén György Adolf Ferenc. Az állatorvos kifejtette, a Kászonokban a szarvasmarha-állomány ezerkétszáz egyedet tesz ki, ezzel talán élen járnak az alcsíki kistérségben. Ezzel együtt azonban szomorú tény, hogy az állatlétszám az utóbbi három évben csökkenő tendenciát mutatott.

„A seregszemle végén elmondhatom, hogy, habár kisebb létszámban, de Kászon vidékén, a vegyes hasznosítású román tarka állománynak nagyon értékes törzsállománya létezik, ami az évtizedeken keresztül tartó nemesítő munkának az eredménye” – ezt már Sólyom Gizella állattenyésztő mérnök nyilatkozta. A több állatkiállítást is konferáló szakember kiemelte, a fajta tulajdonságait jól megőrizte ez az állomány, sőt, javulás észlelhető az állatok testalakulásában, és természetesen a tejtermelésben.

„És mindezek mellett a hústermelő képességüket is megtartották, ahogy ezeken a gyönyörű állatokon is tapasztalhattuk” – említette a mérnök, hozzátéve, a mostani gazdasági helyzetben a családi gazdaságok növelése volna kifizetődőbb, és a tejnek a feldolgozó formában való értékesítése. Ezzel is a gazda nyerne, nem pedig a nagy feldolgozó és a közvetítők. A kiállításon egyébként a térség legidősebb tenyésztőit is díjazták a feltízi Máthé István, illetve az impéri Váncsa András személyében.

szekelyhon.ro