Társadalmi és érdekképviseleti szervezetek jogosítványait szűkítené a Fidesz, a párt módosítaná a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényeket; az előterjesztést Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán jegyzi. Ha a Fidesz most mégis át tudja verni a parlamenten a törvénymódosítást, társadalmi szervezetek tucatjai fordulhatnak majd nemzetközi fórumokhoz.

Az Országgyűlésnek már benyújtott javaslat szerint a társadalmi és az érdekképviseleti szervek a közigazgatási hatósági eljárások esetében nem indíthatnának jogorvoslati eljárásokat.

A jelenlegi szabályok szerint meghatározott ügyekben a törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

A három kormánypárti politikus most azt javasolja, hogy a szöveg a következő legyen: "meghatározott ügyekben törvény, a jogorvoslati eljárások megindítására irányuló kérelem benyújtására való jogosultság kivételével, az ügyfélhez hasonló jogállással ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul."

A törvényjavaslat kihirdetése napján lépne hatályba.

Az indoklás szerint "az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető".

Az előterjesztők megjegyezik azt is, hogy a tapasztalatok szerint a társadalmi szervezetek fellépése nem minden esetben az eredeti jogalkotói szándékot szolgálta, s a visszaélések elkerülése, valamint a hatósági eljárások hatékony és gyors lefolytatása miatt szükség van a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosítására, írja a stop.hu

A Fidesz módosítaná a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényeket; az előterjesztést Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán jegyzi. Az Országgyűlésnek már benyújtott javaslat szerint a társadalmi és az érdekképviseleti szervek a közigazgatási hatósági eljárások esetében nem indíthatnának jogorvoslati eljárásokat. Ezt a jelenlegi szabályok szerint meghatározott ügyekben lehetővé teszik, azaz a törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

Kósáék azzal indokolják a korlátozást, hogy "az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető". Magyarán azt állítják, hogy a társadalmi szervezetek ténykedéseikkel akadályoztak egy-egy nagyon fontos beruházást. 

A törvényjavaslat nemzetközi konvenciót sért

Csakhogy a fideszes javaslat a nemzetközi jogba ütközik. 1998-ban ugyanis az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában részt vevő államok aláírták az Aarhusi Konvenciót, amelyet Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdetett ki. Sőt, mivel az Európai Unió is aláírta az egyezményt, így az az uniós joganyagba is „beépült”.

Az Aarhusi Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról rendelkezik. A konvenció egy három pilléren alapuló rendszert alkot. Az első pillér az információhoz való jog, a második a beleszólási jog, a harmadik a jogorvoslati jog. Az a jog, amelyet most elvonna a Fidesz a civilektől.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a hvg.hu megkeresésére elmondta, az Aarhusi Egyezményt sértené, ha az általa éltre hívott rendszer egyik pillérét, a jogorvoslati jogot „kiiktatná” a magyar törvényhozás. Az ombudsman felhívta a figyelmet az Aarhusi Konvenció jellegzetes jogkikényszerítő mechanizmusára, amely lehetővé teszi, hogy ne csak államok, hanem civil szervezetek is az Aarhusi Egyezmény Jogkikényszerítő Bizottságához fordulhassanak, amennyiben úgy érzik, sérültek a konvencióban biztosított jogaik.

Már eddig is megesett, hogy magyar társadalmi szervezet fordult a bizottsághoz, de Fülöp Sándor szerint amennyiben a most előterjesztett törvénymódosítást a parlament elfogadja, várhatóan tucatnyian keresik majd fel a nemzetközi fórumot.

"Biztos, hogy diszfunkcionális"

Az ombudsman úgy véli, a fideszes javaslat „biztos, hogy diszfunkcionális”. Szerinte a beruházók gyakran hivatkoznak arra, hogy egy-egy projekt éppen a civilekkel való konzultáció miatt húzódik el. „Sokkal kártékonyabb az, amikor a beruházó egy-két hónap alatt lenyomja az adott projektet a civilek torkán, majd az üzemeltető energiáját később a hosszú évekig tartó pereskedés veszi el” – fogalmazott.

Hozzátette: Ausztriában egy hatásvizsgálati eljárás 3-4 évig is eltarthat, de utána megkérdőjelezhetetlen konszenzus van a helyiek és a beruházó között. Fülöp Sándor elmondta azt is, hogy az esetek többségében a civileknek már az is elég, ha legalább információt kapnak egy adott beruházásról. „Idehaza az esetek 1-2 százalékában fordul elő, hogy egy társadalmi vagy érdekképviseleti szervezet él a jogorvoslati joggal” – magyarázta az ombudsman.

Gyurcsányék is próbálkoztak ezzel

A Fidesz lépése egyébként nem egyedülálló, hasonló ötlettel állt elő anno a Gyurcsány-kormány is, pontosabban Draskovics Tibor igazságügyi miniszter. A parlament 2008 év végén fogadta el azt a törvényt, amelynek célja a hatósági eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele volt. Ezzel kapcsolatban 2009 tavaszán az Országgyűlés egy olyan előterjesztést tárgyalt, amely szűkítette volna a civilek jogorvoslati jogát, például úgy, hogy egy jogorvoslati eljárás során csak akkor léphetett volna fel ügyfélként civil szervezet másodfokon, ha az elsőfokú eljárásban is részt vett. Az előterjesztés ellen akkor több civil szervezet, sőt maga az államfő is szót emelt, így végül a kormány visszakozott.  

Külön érdekesség, hogy az Aarhusi Egyezmény végrehajtásáról a tagállamoknak három évente beszámolót kell készíteniük. A 2011-re tervezett beszámolót a Vidékfejlesztési Minisztérium a minap tette közzé. Ebben egy szó sem esik a Fidesz tervezett változtatásáról.

Dezső András