Nem déligyümölcs - Mindannyian ismerjük a kivit a boltok polcairól, azonban kevesen tudják, hogy Magyarországon, akár saját kertünkben is sikerrel termeszthető. Akik mégis hallottak erről, vagy meg is próbálkoztak otthoni termesztésével, a számos tévhit és a kertészetek gondatlansága miatt gyakran kudarcot vallottak. Pedig éghajlati adottságaink is ideálisak számára, nehéz eloszlatni azt a hiedelmet, hogy valamilyen délszaki, fagyérzékeny, melegigényes növény lenne, és üvegházban, fóliában, vagy téli takarással lenne termeszthető ...


... A kivi nem déligyümölcs, hanem hazánkban teljes joggal meghonosításra váró, mérsékeltövi gyümölcsfaj! Egzotikus volta csupán ázsiai származásában rejlik, ez pedig sok más haszonnövényünkre is igaz. Számos rég meghonosodott gyümölcsfajunknál még jobb is téltűrése, a tavaszi fagyok sem károsítják, és a vegetációs idő hőösszege is teljesen megfelelő a tökéletes éréshez. Sokan nem szeretik ezt a gyümölcsöt, mert savanyúnak találják. A kereskedelemben kapható kivit gyakran a kellő szüreti érettség elérése előtt szedik le a könnyebb szállítás érdekében. A saját kertünkből szüretelt gyümölcsünk íze sokkal finomabb, nagyobb a boltban vásároltnál.


Tévhitek és hanyagság gátolják elterjedését
Néhány kertben ugyan található pár tő kivi, de a hobbikertészek róla szerzett tapasztalatai gyakran negatívak: Kevesen gondolnák, hogy a balsikerek oka mennyire banális és hogy az eddig sikertelen kivitulajdonost mennyire egyszerű információk hiánya fosztja meg a saját termés örömétől. Megfelelő szakirodalom híján a kivi igényeivel, termesztési technológiájával sincsenek tisztában az emberek. A fő gondot az okozza, hogy kétlaki növényről van szó, vagyis külön töveken fejlődnek a porzós és a termő virágok. Sok kertészet és faiskola pedig rengeteg kertészkedőnek okozott már csalódást azzal, hogy az általuk árult növények nemével és fajtájával valójában ők maguk sem voltak tisztában.

Sokszor önporzós kivit ígérnek, pedig az ilyen öntermékeny növény nagyon ritka és általában egyenlőtlen méretű és kis mennyiségű gyümölcsöt terem. A jól termő, szép, darabos gyümölcsű kivi esetében mindig szükség van porzó és termő egyedekre. Más esetekben összekeverik a címkéket, porzót adnak el termőként, vagy fordítva. Ez óriási károkhoz vezetett, mert a nem termő kivi a becsapott vásárlókban azt a véleményt alakította ki, hogy a kivi haszontalan növény, pedig az elmúlt 15 évben már bebizonyosodott, hogy tökéletesen termeszthető hazánkban. Magyar nyelven a kertészeti szakkönyvekben, folyóiratokban és az interneten is számos olyan téves információ jelenik meg a kivi termesztésével kapcsolatban, amelyek a biztos sikertelenség garanciái. Éppen ezért szeretnénk azt, ha ezzel a hiánypótlónak szánt termesztési útmutatóval bátorítást adnánk a hobbikertészeknek a kivi termesztéséhez, esetleg nagyüzemi termelőket is ösztönözni szeretnénk, fektessenek be ebbe a rendkívül ígéretes gyümölcskultúrába!

Akár üzemi méretekben is termeszthetnénk!
Amint az a későbbiekben ki fog derülni, még csak nem is kertünk féltett kincséről, hanem ültetvényi méretekben is az egyik legjövedelmezőbb kultúráról van szó. Valódi biogyümölcs, permetezést, növényvédelmet nem igényel, a következőkben bemutatásra kerülő egyszerű gondozási útmutató betartása mellett pedig bőven terem.

Sajnos a magyar gyümölcstermesztési szakma sincs még tudatában a termesztési lehetőségeknek. A ’80-as évek kísérleti ültetvényei a termőhely elhibázott megválasztása, két, egymás utáni, katasztrofális időjárású év és a beszerzett szaporítóanyag vegyes minősége miatt nem hozták a várt eredményt.

Gátló tényező volt az egyes felügyelő intézmények maradisága is, és részükről az újítás, kreativitás elutasítása, ez nem csak a magyar kivitermesztési lehetőségekre, hanem néhány hagyományos gyümölcstermőnk legújabb, világszínvonalú fajtáinak engedélyeztetési procedúrájára is máig erősen rányomja bélyegét. Pedig egy Magyarországon létesítendő kiviültetvény óriási előnyt élvezne a jelenlegi termőterületekkel szemben, ahol általában csak öntözéssel termeszthető. Nálunk a tenyészidőszakban többnyire kielégítő a csapadékellátottság.

A mi meleg nyarú kontinentális klímánk és az őszi hőingás kedvezően hat az érési folyamatokra. Értelmetlen fagyérzékenységet hirdetni, hiszen hideg teleken az alföldi szőlőkben, őszibarackosokban téli vesszőfagyás fordul elő, a legtöbb kivifajta fagytűrése pedig ekörül van, vagy inkább e növényekénél valamivel jobb. Magyarországon bárhol termeszthető és legfeljebb csak olyan alapon kell jó mikroklímára ajánlani, ahogy bármely más gyümölcsfajt. A fentiekből következően tévednek azok is, akik egy esetleges klímaváltozással magyarázzák a kivi hazai honosítását, vagy a néhány kertben már most is szépen termő növényeket az elmélet igazolására próbálják felhasználni. Az új évezred első telei bővelkedtek szélsőséges minimum-hőmérsékletekben: 2003-ban és 2005-ben számos kertben a szőlő jelentős téli fagykárt szenvedett, míg a mellette tenyésző kivi bő termést hozott az illető években is. A következőkben egy működő magyarországi kiviültetvény bemutatása által, 10-15 éves termő kivik példáján, több évtizedes észak-olasz termesztési tapasztalatok segítségével szeretnénk bemutatni, hogy a kivitermesztés akár működő Magyar valósággá is válhatna!
Olvasd a cikket tovább!

Lelkes kiwi termesztők fóruma - ha kedvet kaptál