2008 februárjában Izlandot Európában elsőként érte utol a válság, az izlandi gazdaság egyik napról a másikra fizetésképtelen lett.

A tőzsde egyik napról a másikra 66 százalékot esett. A három legnagyobb bankot állami kézbe vették. Hogy az államcsőd ne gyűrűzzön azonnal tovább, az addig EU-ellenes Izland segítségére sietett az IMF, a Skandináv országok, sőt még Lengyelország is.

Az izlandiak azonban alkudozni kezdtek a kölcsönadókkal: kikötötték, hogy a felvett hitelek felének visszafizetése 2017 és 2023 között is csak úgy történhet majd meg, hogy az évi törlesztés nem több az akkori izlandi GDP 6 százalékánál. Már az is rokonszenves, hogy egy ilyen kis ország szembe mert szállni a világ, de legalábbis az EU pénz-oligarcháival.

Nemrég viszont új hír érkezett a szigetországból:

Az izlandiak elutasítják, hogy fizessék az állam adósságát, mely teljes egészében külföldi bankokhoz kerülne - elnökük egyetért velük: népszavazás lesz! Tehát a pénzügyi érdekek és demokrácia között fog választani az ország.

2010. jan. 5-én Izland elnöke vétójogával élt azzal a törvénnyel szemben, mely a csődbe jutott bankok térítését rendezi. Nem kis összegről van szó, a 306 694 lakosra több mint 15 ezer euró/fő adósság jut… A népesség 60 év óta nem látott méretű megmozdulása nyomán népszavazásról határozott ennek a törvénynek eltörlésére – az Európai unió és az IMF ellenére. «A pénzügyi érdekek és a demokrácia közül én a demokráciát választottam», nyilatkozta az elnök a nemzetközi sajtónak.

Az izlandi képviselők a téli szünetet megszakítva január első napjaiban szavaztak arról, hogy február 20-án megtartható-e a tervezett népszavazás a brit és holland befektetőket részlegesen kártalanító Icesave-törvényről. (MTI)

Az izlandi államfő ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a nemzetközi pénzügyi piacokat, kijelentve, hogy országa "teljesíti kötelezettségeit". Izland és Nagy-Britannia között azonban máris fagypontra süllyedt a hangulat az ügy kapcsán. Ugyanakkor az Izlandhoz hasonló helyzeten levő Lettország "eltúlzott reakciónak" minősítette néhány reagálását, védelmébe véve az izlandi államfőt és a népszavazást.

A lett külügyminiszter szerint Izland kizárólag azért támadható, mert kis országról van szó. Maris Riekstins úgy véli: nehéz elképzelni hasonló reakciót, ha például a francia elnök döntött volna így. Kedden elutasította a vitatott Icesave-törvény aláírását az izlandi államfő, miután néhány napja a törvény megvétózását kérte a választók egynegyede.

Több mint 56 ezer izlandi - a választók 23 százaléka - írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték az államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott törvényt, és hívjon össze népszavazást az ügyben. Az izlandi parlament a tavalyi év utolsó napján fogadta el az Icesave-törvényt, amely lehetőséget nyújt arra, hogy Izland 2016-tól kezdődően kifizessen majd 4 milliárd eurót több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétes részleges kártalanítására.

A vétót követően negatív kihatású felülvizsgálat alá vette Izland devizában és hazai valutában fennálló szuverén adósságainak egyelőre közepes befektetői besorolásait szerdán a Standard & Poor's. Ugyanezen okból előző nap egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings befektetési szint alá - "BBB mínusz"-ról "BB plusz"-ra - süllyesztette Izland hosszú futamú devizaadósi besorolását.

Csütörtökön Izland CDS-árazása - az államadósság-törlesztési kockázat piaci megítélésének elsődleges mérőszáma - az aznapi londoni kereskedésben tovább drágult: az ötéves CDS 15 bázisponttal 489,9 bázispontra emelkedett, hétfő óta több mint 60 bázispontot növekedve. Ez azt jelenti, hogy a csütörtöki CDS-árazás alapján minden 10 millió eurónyi izlandi államadósság piaci biztosítása évente 489,9 ezer euróba kerül az irányadó ötéves futamidőn belül.