Az 1989/1990-es rendszerváltozás óta többször felmerült az esküdtbíráskodás bevezetésének kívánatossága -a köz részéről. Most a kérdést Száva Vince és dr. Gyury József ismét népszavazásra kívánta bocsátani. Az OVB elutasította az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az ezzel kapcsolatos aggályokat, észrevételeket említjük meg.

Az esküdtbíráskodás intézményének alapja már az ókori Hellászban is jelen volt. A köztársasági Rómában Caius Gracchus vezette be. Itt a bíróság a hivatalban elkövetett zsarolás ügyében ítélkezett. A quaestio repentundarumot a praetor peregrinus állítja össze. Potenciális tagjainak nevét egy 450 fős lista tartalmazza. Majd a vádló az edictioval választott ki a listáról száz főt. Ebből a vádlott ötvenet visszautasíthatott.
A középkor folyamán a feudális uralkodók és ezek serviensei maguk döntöttek az ügyekben, az esküdtbíráskodás bő 800 évre megszűnt.

A laikus bíráskodás alapjait a nagy francia forradalom teremtette meg, alapjai az angol mintában keresendők.

Magyarországon az 1848. évi áprilisi törvények vezették be. 1844-ben Deák Ferenc és Szemere Bertalan nyilvánosságra hozta különvéleményét: szerintük angol minta, esküdtszék, szabad bizonyítási rendszer, a fellebbezés kizárása, ám semmitőszék szervezése lett volna kívánatos. 1896. évi XXXIII. tc. vegyes rendszerű, készítői kiemelt ügyekben vizsgálóbírót és esküdtszéket tartottak indokoltnak.

A háború után és a kommunizmus éveiben teljesen elsorvadt az esküdtbíráskodás intézménye.

Indokolt volna-e az esküdtszéket újra alkalmazni?

Számtalan ellenérv szól. A tagjait díjazni kell, folyamatosan kell vezetni egy lajstromot, ami nem kis adminisztratív többletet jelent.

További kérdéseket vet fel, hogy laikusok vagy jogászok legyenek-e az ülnökök? Az előbbi megint problémákat vet fel, hiszen a népnek a szíve vagy túl kemény, vagy könnyen lágyítható. Példaként álljon itt két eset: a viszkis rabló és a móri mészárlás. Nyilvánvalóan az előbbit vagy felmentik, (ha az esküdtszék dönt a büntetés mértékéről) vagy kevesebbet kap, mint a tömeggyilkosok. A média ebben nagy szerepet kap, ugyanakkor nem várható el, hogy az esküdtek a per alatt (ami hónapokig is húzódhat) ne olvassanak újságot, ne nézzenek TV-t egyszóval: ne érintkezzenek a külvilággal (Kvázi Big Brother.).

Azt is el kell dönteni, hogy csak igennel vagy nemmel szavazhassanak-e, vagy legyen joguk megállapítani a büntetés mértékét. Az esküdteknek mindig elérhetőnek kell lenniük, a tartalékosoknak pedig a per folyamán otthon kell tartózkodniuk. Így gyakorlatilag csak munkanélküliek, vagy nyugdíjasok láthatják el ezt a szerepet. Esküdt csak nagykorú lehet. Megállapítható-e magasabb életkori határ? (Ez már az alkotmányosság kereteit feszegeti.) Milyen ügyekben dönthet?

Ha a per folyamán kiderül, hogy más kategóriában tartozik, akkor új tárgyalás is elrendelhető, ami a per elhúzódását és magas költségvetést jelentheti.
Az esküdtszék az egyesbíróságok befolyását, tekintélyét nagyban csökkenti, ezért a jelenlegi erős bírói hatalom tiltakozhat. Ekkor ugyanis alárendelt szerepe van és díszletként van jelen a tárgyaláson. A bíró csak a tárgyalás formáinak betartására ügyel. Itt érdemes megemlíteni az ülnökök szerepét. Ugyanis az ülnök nem ugyanaz, mint az esküdt. Az előbbi a bíróval közösen hozza az itéletet és az ülnök a díszlet, a népakarat megtestesítője, míg az utóbbi esetében az esküdtszék dönt a per kimeneteléről.

Forrás:

Commentariolum Petitionis (Ford. Nótári)
Pokol Béla: A bírói hatalom
Pokol Béla: Jogelmélet
1000 év törvényei
Badó Attila: Nép szava Isten szava? A francia esküdtszék dilemmái
A magyar büntető eljárásjog alapfogalmai és vázlata
OVB 308/2006. (VII. 4.) határozata
40/2006. (IX. 27.) AB határozata